Facebook Instagram Youtube User-cog
Facebook Instagram Youtube User-cog

Csendem

  • 4 hozzászólás
                                                                                                                                                                                          hold-csend, fény-csend
szép szavak megérintenek:
aranyszemű fátyolkát
képzelek...

recés-zöld szárnyai alatt
finom rezzenet..., aprókat
lépdel,

súlya nincs, mégis
minden lépésével halkan 
megérint,

könnyed lehelet fújja, 
szárnyra kel. gondolat-éjen
lebben...


    holdfény
    csendjéből
    csendem

2025.09.03





kép forrása: Wikipédia (MHNT)_Chrysoperla_carnea_-_side_view
Adorján L. Zoé
Author: Adorján L. Zoé

Vannak átélt pillanatok, amelyek újjászületve az írásban testesülnek meg… és vannak pillanatok, a még meg nem éltek, amelyekkel sarjadó írásaink halmoznak el. Mindannyian írunk és olvasunk a kiapadhatatlan forrásból, ahol: mindig miénk a pillanat! Teljességében…

7
Megosztás
Megosztás

4 Responses

  2. Leheletfinom – bennem ugyanez fogalmazódott meg a soraid olvasván…
    aztán, lehúnytam a szemem és megéltem ezt a szép pillanatot…köszönöm ! 🙂

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük
Prózák
A. J. Vale

Csipi csibe és a síró medvebocs

Egyik reggel Róka Robi és Réka elindultak a baromfiudvar felé, hogy meglátogassák kis barátjukat, Csipit. A kapuban összetalálkoztak Károly kakassal, aki éberen őrizte az udvar

Teljes bejegyzés »
A. J. Vale 2026.09.18. Nincs hozzászólás

Rendezvény Cegléden

Még valamikor nyáron jelentetett meg egy „versíró pályázatot” a Ceglédi Kossuth Művelődési Központ. A pályázat témája a következő volt: „Szerinted is több rejlik a magyar

Teljes bejegyzés »
Reinitz Zoltán 2026.09.18. Nincs hozzászólás

Kávéházi parafrázis

Attila, mondd, az hogy’ lehet: ki költő ma, és hisz, szeret, feles- leges?   A vers, az édes, ősi szó, ha fáj, ha szívdobogtató, sehol

Teljes bejegyzés »
Reinitz Zoltán 2026.09.18. Nincs hozzászólás

A Bankus

Kornél a sötétségbe mered. Verandáján áll és dohányzik. Közben a gyengefényű izzó karcosan berregni kezd, a szél felerősödik. Szaladnak a gallyak. Úgy érzi, mintha figyelnék.

Teljes bejegyzés »
Garzó Márk 2026.09.18. Nincs hozzászólás