Valami más…

                                                                                                                                                                                                                       „belső ragyogás…”

Valami más…

ez nem szerelem,
ez valami más…
egy magamnak írt,
belső vallomás –
annak, ki
bennem él.

kinek lényegéből született:
a szeretemből szeretem,
az érzésemből érzetem,
a kedveskedőn kedvelem,
a meghallom a dallamát,
pillantom a mosolyát…

simogató szívemben
belül elringatom,
halkan cirógatom
gyermeklelkű,
tiszta szemű,
őszinte valóm…
2025.05.08
kép forrása: Pixabay
Adorján L. Zoé
Author: Adorján L. Zoé

Vannak átélt pillanatok, amelyek újjászületve az írásban testesülnek meg… és vannak pillanatok, a még meg nem éltek, amelyekkel sarjadó írásaink halmoznak el. Mindannyian írunk és olvasunk a kiapadhatatlan forrásból, ahol: mindig miénk a pillanat! Teljességében…

6
Megosztás
Megosztás

5 Responses

  1. „simogató szívemben
    belül elringatom,
    halkan cirógatom
    gyermeklelkű,
    tiszta szemű,
    őszinte valóm…”

    Csodálatosak a soraid, mint mindig. Jobb, ha magunkat ruházzuk fel szép ruhával, mint ha erre méltatlan emberrel tesszük ezt, akiben egykor csalódnunk kell.

    Szeretettel: Rita

    1. kedves Rita! Köszönöm szépen, olyan sok szépet írtál már nekem, kedveset… 🙂
      a külvilág nem tud az elvárások szerint működni. ln inkább az „ül a mag és vár” (nem elvár) szerint élek. szeretettel, Zoé

  2. Zoé,
    külvilág ide vagy oda – benned él a poéta !
    Mint a jó szakács a fűszerekkel, úgy bánsz te is a verseidben a szavakkal, kifejezésekkel. Pontosan tudod, érzed, miből mennyit !
    🙂

  3. Kedves Zoé!

    Csodálom azt a szép természeted, mely szerint „ül a mag és vár” (nem elvár) szerint élek. Gratulálok hozzá! Sajnos én más vagyok és mivel nem születtem színészi képességekkel, magam tudom csak adni az elvárásaimmal együtt. Legnagyobb elvárásaim magammal szemben vannak, másoktól annak csak néhány %-át várom el. Csak azok mellett tudok megmaradni, akiknek valamilyen szinten fontos vagyok. Ha nem, akkor elindulok egy másik úton, hátha a társamra akadok.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


November egy , vasárnap

Edit Szabó : November egy, vasárnap November egy, Mindenszentek, ma a  temetőbe  nem  mentem, napsütéses, szeles napon a konyhában dolgozgatom. Szűk rokonság, a sógornőm, hiányosan

Teljes bejegyzés »

Kavicsokká zúzott szikla

Mennyit sirattam olyat, amit mára tudom, hogy nem baj, hogy elvesztettem… Beismertem, hogy a lelkemet csak jóval hitegettem. Ami stabilan tart még ma, egy másodperc

Teljes bejegyzés »

Novemberi éj

Novemberi éj A gyertyalángok sorra égnek,a hűvös éjben ring a táj,lecsendesül a tiszta ének,s a szívbe fészkel mind, mi fájt.A sírok felett pára lebben,a fázós

Teljes bejegyzés »

Mérlegen a mindenség

Mérlegen a mindenség A szív csak hús, hideg darab,ha nem fűti a téli nap,de benne lüktet még a gyász,mint pincemélyben a parázs.Ám jött a szerelem

Teljes bejegyzés »

Híd a köd felett

Híd a köd felett   Hideg kövön tiszta lángok, Az esti csendben ég a múlt. A szélben halk imádságok, S közben minden elcsitult.   Megfáradt

Teljes bejegyzés »
Prózák
Kaplonyi Dániel Attila

A világítótorony utolsó őre

  Előszó A tenger számtalan titkot őriz. Vannak történetek, amelyeket soha senki nem mesél el, és vannak fények, amelyek nem azért világítanak, hogy utat mutassanak

Teljes bejegyzés »