Elfolyik az idő, a sirató esőben,
lemos minden ablakot.
Ódon házak között,
csendekre lépek és hallgatok.
Az öreg ház gyomrában
a lenyelt sötétség örökre bent rekedt.
A szekrény lelkét már kitépték,
nem őrizhet emlékeket.
Lent a padló résnyi repedésén,
titok morzsák bújnak el.
Néha csak megreccsen magától,
mert nem jár rajta senki sem.
Elfolyik az idő, a sirató esőben
tiszták már az ablakok.
Ódon házak között csendekre lépek,
és csak hallgatok.
Author: Kissné Kustor Franciska
1970-ben születtem Csornán, egy kis faluban nőttem fel. Győrben érettségiztem, eddigi életemet a gyerekekkel való foglalkozás töltötte ki. Két felnőtt gyermekem van, boldog házasságban élek. Gyermekkorom magányát fantáziám és gazdag képzeletem segítségével tettem felejthetetlenné. Elfoglalt szülők helyett a nagymamám minden este felolvasott, innen ered a könyvek szeretete. Kamasz koromban próbálkoztam először versek írásával. Az érzések szavakba öntése segített át a nehézségeken. Majd jöttek a novellák. Csak arról tudok írni, ami megérint, ami foglalkoztat. Küldtem be novellát a http://ahetedik.hu –ra, ahol több művem megjelent. Negyven éves korom körül születtek az első mesék, mára már több kötetre valót írtam. Rájöttem, ez a fajta önkifejezés áll a legközelebb hozzám. Valahol mindig ott él bennem a kislány. Így könnyen belehelyezkedem az ő világukba. Visszajelzést, elismerést tőlük kapok. Gyógypedagógiai asszisztensként dolgozom, eleinte óvodában, már 6 éve iskolában. Rajzórákon sokszor a meséimről rajzolnak a gyerekek. Színdarabokat is írtam, amit nagy örömmel adtak elő. Ez a legnagyobb siker számomra. Pályázatra meséket most küldtem be először. Örülök a lehetőségnek, hogy nyomtatásban is jelenhetnek meg mesék.
Egy válasz
„Ódon házak között csendekre lépek,
és csak hallgatok.”
Nagyon tetszik a gondolatvilágod.
Szeretettel: Rita