Kislány

Kislány suhant el mellettem

néztem kedvesen, szelíden.

Egy napon végre elértem,

hozzá is léptem merészen.

 

Olyan ismerős vagy nekem,

a mozgásod, lényed, lépted,

hallhatnám, hogy mi a neved,

kivel éled az életed?

 

Elszaladt a lány nevetve,

szemében ifjúság lángja,

majd visszanézett rám esdve

és szomorú lett a hangja.

 

Ne keress már és ne kövess,

én múlt vagyok, te meg jelen,

el nem érhetsz, hát ne siess,

te voltál, ki most idegen.

 

Tóth Lászlóné Rita
Author: Tóth Lászlóné Rita

Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.

3
Megosztás
Megosztás

5 Responses

  1. Kedves Erzsébet!

    Köszönöm az olvasást és a hozzászólást. Nehéz erre a kérdésre válaszolni. Nem mással történt, hanem velem. Álmomban mindig fiatal vagyok, aztán, ha régi fényképeket nézek akkor is eszembe jut, hogy elrepült az élet, hogy az a kislány – aki voltam – már csak bennem él, de ő nem akar velem azonosulni, hiszen ő még fiatal, miközben én már idős vagyok.

    Nagyon nehéz rádöbbenni arra, hogy nyolcvan éves lettem. Persze sokan gondolják azt, hogy milyen szép kort éltem meg, de én ezt a kort már nem találom szépnek és különösen azt nem, ami még ezután várhat rám, hiszen a test és a szellem is hanyatlik. Jobb lenne addig élni, amíg még viszonylag aktív vagyok, és el tudom látni magam.

    Szeretettel: Rita

  2. Üdvözlöm! Gyönyörű ez a vers és elgondolkodtató. Nagy élvezettel olvasom a többi versét is! További szép napot!😊
    Szeretettel: Szebeni Zsófi

  3. Kedves Zsófi!

    Először is, ha nem gond, akkor tegeződjünk. Másodszor és ez a lényegesebb örülök, hogy tetszéssel olvastad a versem és ezt meg is írtad nekem.

    Őszinte szeretettel kívánok én is nagyon szép napokat, még ha ez a korai sötétedés és hűvös, nyírkos idő nem is a legalkalmasabb a szépség megélésére, de ez is elmúlik. Legalább van mit várnunk. Nekem most ez a november is szép ajándékot tartogatott, mert 28-án megszületett a negyedik dédunokám.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Végső pont

* Végső pont Vajon, milyen foka kell a kétségbeesésnek, hogy kamion elé vesd magad vagy a szakadékba ugorj? Hogy visszautasítsd az ételt, de még vizet

Teljes bejegyzés »

Este a téren

Ez őszi, fáradt, késő délután,  egyedül csak én vagyok,  a közeli kihalt füves téren.  Magamban ülök egy félreeső padon.  Merengek hosszasan,  és észre sem veszem, 

Teljes bejegyzés »

A szárítókötélen

A nagymamám soha nem kérdezett. Nem azért, mert nem tudott volna, hanem mert tudta, mit nem szabad. A szárítókötél ott húzódott a kert végében, két

Teljes bejegyzés »

Vízbe merültünk

Vízbe merültünk újra, és újra, Mert nem tudtuk mit hoz a holnap, És az öröm perceit e félelem felnagyította, De hűs karjával átkarolt bennünket a

Teljes bejegyzés »

Őszinte szerelmi vallomás

Őszinte szerelmi vallomás     Szeretlek minden reggel és délelőtt, felkelő napnál egy hófehér ház előtt.   Szeretlek minden percben és órában, jelen vagy minden

Teljes bejegyzés »

Két méter

  Aminap mikor nálad jártam, merengtem, Két méter föld választott el és remegtem. Tudom, hogy mikor búcsúznom kellett tőled, Sajnos örökre szólt, nem egy esztendőre.

Teljes bejegyzés »