Barbina Melinda Barbara – Benned a lét

A 2025-ös Bálint-napi vers pályázaton 2. helyezést értem el Benned a lét című versemmel. Olvassátok szeretettel :

Benned a lét

Szemedben törnek tükör-fények,
a csend hajlik, s többé nem félek.
Fűszál sarjad, az égbe szökell,
karodban tágas a tér, ha engem ölel.

Kezed nyomán virágok nyílnak,
rétem vagy, és az illatok hívnak.
Szaladok, fény ír egy égi jelet,
s titkom titkát adom neked.

Föld vagy te, szikla, tenger szeme-
Szerelem! S titkaimmal veszek bele.
Ha mozdulsz, üde égbolttá leszel,
ahogy ajkamra ajkad csókot lehel.

Sóhajodból szellő kél, majd orkán,
örök tüzet gyújtasz létem porán.
Te vagy a part, ha az óceán dúlna,
némaság, ha lelkem zajba fúlna.

Kezed nyomán most az időt látom,
múlik kegyetlenül, és tompul az álmom,
mert minden pillanat a semmibe vész el,
de én csak úgy élek, ha rám nézel!

Szemedben törnek tükör-fények,
mindenem vagy, s most újra félek.
Benned a csend, a mély, a magas,
benned a lét: örök és szabad.

S ha elhagynál, a világ is széthullna,
én veled, veled kezdeném újra.

Author: Barbina Melinda Barbara

Gyere közelebb... csak egy pillanatra. Írok, mert olcsóbb, mint pszichológushoz járni. 😀 Na, jó, most komolyabban: 2017 óta írom le azokat a gondolatokat, amik nem férnek el egy csetablakban. Szerelem, szeretet, önismeret, néha egy kis természet – meg minden, amit az ember az éjszaka közepén hajlamos túlkomplikálni. Néha rímes, néha csak rímelget. Hol szabad, hol klasszikus – de mindig őszinte, és mindig kicsit rólad is szól. Ha voltál már szerelmes, csalódott, kereső vagy csak simán ember, akkor talán itt találsz egy sort, amire épp szükséged van. Vidd magaddal. Olvass bele – nem harap. Csak néha a szívedbe.