A megalkuvó tél

Sűrű köd tölti fel a kerteket,

A hó lepelként elfedi az utcákat, a tereket. 

A szél sem kíméli azt aki elé áll,

Ablakon kopogtat be a jégvirág. 

.

Egyre lassabban indulnak a reggelek,

Meleg ágyamból a kikelés rettenet. 

A délutáni napfény sem hoz megnyugvást,

Csak jobban látom, lefelé ment a higanyszál. 

.

Az autó is indul.. igaz nehezen, nem is csoda!

Hát vastag jégből került rá korona.

Én meg csak kaparom, fújom rá a frizurát

Cserébe az utastérben vár egy fahrenheit.

.

A téli kabát meleg, szkafander a testnek

Az aláöltözettől pedig mozogni sem lehet.

De legalább fagyott bakancsom kopogó hangja, 

A legjobb alvót is a lépcsőházban felzavarja. 

.

Kesztyűben én mondom, fogni nem lehet.

Ha meg leveszem zsebben viszem a kezemet. 

Ha ki hívtok én maradok, nem megyek.

Sapkámból benn felejtettem a meleget. 

.

De ha meleg teával bentről a tájat kémlelem,

Tenyereimet szépen a forró bögrével kibélelem,

Fenekemet a radiátorra felhelyezem,

Imádattal tekintek ki már, a tél lett a mindenem!

.

2025.12.30.

Deák Ádám
Author: Deák Ádám

Nem vagyok több egy szokványos fiataltól, aki kedvére szereti formálni a szavakat és oly módon egymás mellé tenni őket, hogy annak elolvasása örömet jelentsen számára. Van akinek az úszás, a repülés vagy az extrém sportok jelentenek örömet, nekem a kerékpározás, a versek, az érzelmek és a természet. "A szem a lélek tükre" szokás mondani, azonban ha nem ismerünk valakit személyesen ezt nehéz egy kép alapján reálisan meglátni. A versek azonban olyan megnyilvánulások, ahol a lélek kommunikálhat a szavakban, a mögöttes tartalomban, a költői képekben, rímekben, de még az amatőr hibákban is. Öszintén örülök, hogy egy olyan közösség tagja lehetek ahol mindezeket megoszthatom, és talán még más számára is örömet szerezhetek egy-egy szófordulattal.

2
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. „Imádattal tekintek ki már, a tél lett a mindenem!”

    Igen, a jó meleg lakásban könnyű szeretni a telet, de ez nem mindenkinek adatik meg.

    Örüljünk, ha nekünk igen.

    Szeretettel: Rita

    1. Köszönöm a hozzászólást, mindenképpen a lakás melegéből a legélvezetesebb! 🙂
      Örüljünk hát együtt, mert mindig van minek.
      Boldog új évet kedves Rita! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Gyönyörű ősz

Gyönyörű ősz Aranyos fények a fák tetején, halkan búcsúznak a nyár mezején. Rozsdavörösben tündököl az ékes táj, a széllel suttog megannyi napsugár. A föld felett

Teljes bejegyzés »

Isten hozott November!

  Most kezdtük el az évet és csak úgy szalad, Hogy Novembernek emelkedett a kalap. Isten hozott komor és hűvös November, Örömében csak úgy remeg

Teljes bejegyzés »

Boldogságvirágok

Ujjaimmal boldogságvirágokat rajzolok szívem párás ablakára. Lelkem egyetlen metszete, a Mindenség legszebb darabkája. Tudja Isten, hová visz az utam… Félnem nincs mitől, Ő vezeti szívem

Teljes bejegyzés »

Örök Fények

Jártál-e már ott, ahol a Fények örökké ragyognak? Ott, hol az egek és földek mind egybe folynak? Tudod-e, hogyan juthatsz el újra oda, ahol a

Teljes bejegyzés »

Táncunk

A mosolyod, a mosolyom. Kezem a kezedben. A világ monoton robajában mi ketten lelkünk dallamát dúdoltuk halkan, egymásnak suttogván, hogy halljunk a zajban. Éreztük zenéjét

Teljes bejegyzés »

A küszöbön állva

A küszöbön állva   Volt egyszer egy asszony, aki különös kapcsolatban állt a Karácsonnyal. Nem csupán az ünnepet szerette, hanem mindazt, ami köré épült. A

Teljes bejegyzés »