Gyötrelem

Sosem teszem le a tollat,

Lehet csak elrakom oldalra,

Lelkemből egy darabot otthagyva,

Hol boldogságom is porlad.

 

Miért szomorúak a verseim?

Valami nagyon kezd megromlani.

Vagy életem kezdem elrontani?

Az ép ész lassan elveszít.

 

Szeretnélek szeretni, de nem lehet,

Az élet ironikusan szenvtelen.

Szerinted reményünk elveszett?

A bizonytalanság mindenhonnan elkerget.

 

Barátaimnak hálás vagyok,

Élet térképét kinyitják, s felém tartják,

Még a nagyítót is átadják,

Mert a jó úton nem leszünk rabok.

 

Remegve pánikoló kezem megragadják,

De várj, a hátamba mélyedt egy kés,

Amit a legjobb barátnőm még ki is tép,

Ki hazug áruló, s a többiek létét tagadják.

 

Csalódtam benned, de nem mondhattam.

Hátam mögött hamis szálakat forgatsz.

Mint testvéredet, szakadékban otthagysz,

És én meddig utánad rohantam!

 

Nevetsz miközben tönkre teszel másokat,

Búcsúm véges és ideje esedékes,

Emlékeink sziklaként merül a tenger fenekére.

De mondd. Mikor fedezed fel a csinált károkat?

 

2025.10.20.

Szebeni Zsófia
Author: Szebeni Zsófia

,,Szívem cafatjait szedegetem egyik kezemmel a földről, a másikban egy tollat és papírt tartok.” Remélem azokhoz fognak eljutni őszinte műveim, akinek szükségük lesz majd rájuk és segíthet rajtuk. Szebeni Zsófia Erzsébet, 2006. január 15.

1
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Sebem

Sebem Kék félhomályban zsong a kinti tér,pár szürke szó a hűvös falra száll,oly halk moraj, mi szívemig sem ér,s az őszi szélben nyomtalan megáll. Mit

Teljes bejegyzés »

Befagyott a tó vize

Befagyott a tó vize   Befagyott a tó vize. Gyere babám! Jer, ide! Nézd! Mily szép a tó! Nyáron ez egy itató. Idejönnek az állatok,

Teljes bejegyzés »

Álmatlan álmok

Álmaidban álmodozol álmatlan álmok álmairól, váratlan fájdalmak átkairól, vetetlen ágyak lányairól.   Látod az élet halálos vágyát, átkozott hajnal vöröslő házát. Látod a csendet, az

Teljes bejegyzés »

Hamar az ágyba!

A halkan szitáló hó lassan belepte az erdőt. Napról napra hosszabbak lettek a jégcsapok. Az állatok már rég elfoglalták téli vackukat. Legtöbbjük megtöltötte éléskamráját, és

Teljes bejegyzés »

Az igazi Karácsony

Halkan lépett be december havába, szinte észrevétlenül. Úgy ölel át bennünket, csendesen és melegen, mint puha, fehér hótakaró az erdőt, a földeket, az álmos falvakat,

Teljes bejegyzés »

A szeretet fénye

A szeretet fénye   A szeretet fényére vártunk, A hit, a remény és az öröm után. A templom előtti téren álltunk Várva felcsap ma a

Teljes bejegyzés »