Balassi Bálint emlékére
Lantodnak pengése, a hős kor zengése szívünkben büszkén dobog.
Vitézi életed költőként élhetted, neked az volt szép sorsod.
Verseidnek fénye a Magyarhont védte, és szőtt millió álmot.
Hűséget vallottál, szíveket raboltál minden szerelmes versben.
Gyönyörű asszonyok, vágyak közt ágyasok sírtak s kacagtak neked.
Istennek imákkal, magadnak fohásszal gyóntad meg bűneidet.
Éles, nagy kardodat törökre rávágtad, melyen csillogott a fény.
Esztergom váránál pogánnyal harcoltál egy boldogabb jövőért.
Véredet ontottad, sorsunkat megóvtad, hogy biztos legyen a lét.
Múltunknak hírnöke, költészet ékköve, te versekben élsz tovább.
Hősi haláloddal hazádat megóvtad, mi büszkén gondolunk rád.
Emléked őrizzük, alakod tiszteljük végtelen időkön át.
Borban az igazság, benne a vigasság, mely édes szőlő leve.
Sírás és temetés, bánat és betegség, a lelkünkben száz tüske.
Végtelen hosszú út, hűs vizű tiszta kút, magyar embernek tükre.
Az izzó Nap délben, a fényes Hold éjjel őrzi emléked lángját.
Milliónyi csillag neked most is csillan egy üstökös két szárnyán.
Lángoló bolygókon, a fénylő Tejúton meteorként suhansz át.
Budapest szívében, a zöld Kálvin téren száz szív boldogan dobog.
A budai várban este egy kis bárban lantok csodás hangja szól.
Éjjel a rakparton és a Margit hídon szerelmek lángja lobog.
A szép Nagykörúton a kilences buszról pennáddal intesz felém.
Kezedben a lantod egy újult világot büszkén varázsol elém.
Megismersz most engem, testemet s lelkemet te, aki örökké élsz.
Kezembe egy kék toll érkezik a múltból, hófehér felhők szárnyán.
Vezeted két kezem, múzsámat meglelem, így ékes az alkotás.
Köszöntök egy lanttal meg egy ősi dallal száz őszinte vallomást.
Cserepka István
Author: Cserepka István
Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.
