Pünkösdi emlék
Előző este eső esett,
– angyalok könnye az úton-
léptem léptedet vigyázta ,
nem eléggé ,már tudom.
Rohantam futva nyeregbe
– Szentlelket befogni pillangó gyanánt-
s a magányos fenyőnél akit hagytam,
az volt a titkon izzó tűz, a láng …
Angyal őrizte őt helyettem,
míg én valahol máshol kerestem valamit,
miről azt hittem, hiányzik,
s a fától az erdő mégse látszik …
Kétszer hét év telt el azóta,
ó Istenem ,gyorsan jár az óra!
Ott maradtak sokan a nyeregben ,
kiket szívemből, igazán szerettem…
Nekem minden évben
felragyog az emlék,
s fáj pont úgy, mintha
megint ott lennék.
Árva fenyő az útnál ,
mellette újra látlak ,
s nem értem, miért vágyom
még most is utánad…
Author: Törteli Tücsök
Tóth Péter Lászlóné Vincze Zsuzsánna vagyok. 1964-ben születtem Nagykőrösön. Tanulmányaimat Törtelen, majd a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, és a zsámbéki Tanítóképző Főiskola falai között végeztem. Hálás vagyok tanáraimnak és osztálytársaimnak , hogy azzá válhattam, aki ma vagyok. Testvérem nem lévén ők voltak „jóban, rosszban” életem kísérői. Jelenleg még dolgozom, a ceglédi Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola néptánc tanítója vagyok. Két gyermekem van, fiam Budapesten, lányom Kecskeméten él. 2020 óta én is kecskeméti lakos lettem. Írói nevemet egy általam végtelenül tisztelt kollégámtól kaptam, mint becenevet, majd a pályázat kapcsán elgondolkodva nem is volt kérdés: én vagyok a "Törteli Tücsök” Az irodalom, a mesék világa mindig velem és bennem élt, verseimet tizenéves koromtól írom. A hagyományos versformák lassan ,az utóbbi időkben elindultak a modernebb kifejeződés felé, bár ez részemről nem tudatos. A biztatások ellenére a múlt évig csak a fióknak, aztán következett a fordulat. 2023.augusztus 03.-án 41 éves kapcsolat,38 évnyi házasság után meghalt a férjem, társam , másik szárnyam. Betegsége, majd az egyedüllét hónapjai olyan erővel szakították fel bennem az addig csendes, alkalmankénti írás folyamát, hogy nem tudom és nem is akarom magamnak megtartani . Hiszem, hogy segíthetnek a versek-köztük az enyémek is- azoknak, akik fájdalmas veszteségüket nem tudják...