Nem félek a haláltól, mert már sok mindent megéltem.
Voltam már nagyon fent és voltam már nagyon lent.
Volt már enyém az őszinte gyönyör, de volt, hogy nem
jutott nekem sokáig semmi más csak gödör.
Voltam már boldog és voltam nagyon boldogtalan.
Volt akit imádva öleltem és volt akit magamtól ellöktem.
Simogatott már a tikkasztó melegben a hűsítő szellő.
Áztam már zuhogó esőben, mert nem volt nálam ernyő.
Volt nagyon sok álmom, ami végül valóra is vált,
és láttam már sajnos néhányszor a szörnyű halált.
Örültem már annak, hogy minden reggel felkel a Nap.
Köszöntem már meg Istennek, hogy az ágyam befogad.
Egy varázslat az élet! Hálás vagyok, hogy még élek!
Sokáig bolyongtam a múltban, de most átszelem a napot!
Rájöttem, a halálnál sokkal rosszabb, ha nem élek!
Ha mindenkinek megfelelni akarok, és csak úgy, elvagyok.
Nem félek a haláltól és végre már az élettől sem félek!
Author: Kapusi Edit
Kapusi Edit az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Kapusi Edit.1968. július 28-án születtem Debrecenben. Itt is élek már több mint 30 éve. Két nagy fiam van. Az idősebbik fiam Máté, ő 29 éves, és ugyan azon a napon született, mint én. A másik gyerekem 21 éves. Az ő neve Soma.Saját vállalkozásba kezdtem, mellette pedig sok egyéb dologgal is foglalkozok. Nagy kihívás megfelelni és megállni becsületesen a helyem mint anya és dolgozó nő. Néha úgy érzem, nem is fog menni. De mindig kapok valahonnan egy lökést, egy kis energiát, amitől megint minden vissza áll a normális kerékvágásba. Egy darabig. Viszont az életszeretetemet, a jóságos világba vetett hitemet, azt nem tudja elrontani senki és semmi! Hitvallásom szerint, csak az tud élni, aki élni tud! Mindent kipróbálok, mindent meg akarok tapasztalni és folyamatosan tanulok. Szeretném, ha az engem körül vevő embereknek is át tudnám adni mindazt, amit már átéltem és megtapasztaltam. Azért, hogy ezáltal ők is érdemesnek tartsák magukat arra, hogy az életnél nincs nagyobb kincs a világon! A versírással már kamasz koromban megpróbálkoztam, kisebb-nagyobb sikerekkel. Egyik versem meg is jelent hajdanán a Debreceni Napló napilapban. Időnként, ha valami nagy trauma ér vagy épp nagy öröm, elfog a vágy, hogy le is írjam,...
