Sirnak a pilisi parkerdő fái

Sirnak a pilisi parkerdő fái

Ellátogattam a pilisi parkerdőbe
Oda is beköszöntött az ősz jó előre
Ágait megcsupaszította
Az aljzatot halott levél borítja
A hajnali csendben apró állatok vihognak
Hiszen táplálékot még bőven találnak
A szárazság sok áldozatot követelt
Kitört,s elszáradt ágak mindenütt
A szemétkosár szinte szinültig betelt
Évek óta a tél fagyos zúzmarája
Mindenütt pusztított szemünk ezt konstatálja
Szinte megtizedelte a fák koronáját
Ezzel elvesztette a parkerdő báját
Sírnak a pilisi parkerdő fái
Mert fenyegetnek a közelítő tél rémálmai
Az emberi jó szándék és szép karat
Hiába tervez állítani védő falakat
Az éghajlati változás,mely ennek felelőse
Az emberi kabzsiság fájó eredménye
Az őszi séta hangulatát
Lelkiismeretfurdalásunk járja át
Vidd ki az erdőbe az ifjúságot
Élvezze az ősz színeit de lássa a valós világot
Mentse a menthetőt,s majd jól tervezze a jövendőt
Hogy kiengesztelhesse a mindenséget teremtőt.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Adorján L. Zoé

vissza

         elválni…   lélekben testtől földként az égtől          kiválni…  madárként rajból csendként a zajból        

Teljes bejegyzés »

A túlpart

Nem tudom mi történt velem.  Immár vén fejjel  már hetek óta  egyre csak makacsul  magamban ugyanazt a kérdést kérdezem:  Élni még tovább érdemes?  Nem tudom,  Nem

Teljes bejegyzés »

Egy család vagyunk

Edit Szabó : Egy család vagyunk Egymás után haladunk, vajon merre visz az út? Városokban, falvakban jár a lábunk úgy lassan. Lépéseknek van célja ?

Teljes bejegyzés »

Magyar fohász

Magyar fohász   A Kárpátok bércein egy morajló ősi szél, ezeréves felhők között a múltunkról mesél. Akarjuk a szebb jövőt, mert mi egymásban hiszünk, ha

Teljes bejegyzés »

Mielőtt még késő

  Sokak számára hatalmas terhek vagyunk, Pedig magunk után nagy értéket hagyunk. Senki sincs, aki talál ránk elég időt, Nem értem, miért , Te ismered

Teljes bejegyzés »