Hála ima az unokákért

G.Nagy Éva: Hála ima a unokákért…

 

Lehet,

hogy majd többször éled át

a Születés misztériumát.

De minden alkalommal,

átélve e teremtő Isteni csodát,

lélekben térdre borulva

számtalan örömkönnyet hullajtva,

némán zokogod érte hálaimád.

 

Lehet,

hogy még többször élem át,

de szívem türelmetlen-sürgetőn kitárva,

várva időtlen-időkön  át,

egy új unoka érkezését e világra.

S megpillantván, lélekben térdre borulva,

örömkönnyeim földre hullajtva,

némán zokogom érte hálaimám.

 

Szívemben nincsen más,

csak ez a parányi kis csoda.

Nem kell többé a világon semmi más,

nem vágyok sehova.

Szemem nem lát túl

e picinyke pihés-kis kobakon,

parányi kezeken, parányi lábakon.

Csücsörgő ajkának nyöszörgő dallamán,

semmihez nem fogható csecsemő-illatán.

 

Hálaimám zeng az égig,

s nem csak e picinyke lélekért,

hallgasd meg óh, Istenem, hallgasd az egész családért!

Hálám semmihez nem fogható,

amiért e kicsike-óriás csodát,

szerető karokkal várta e szép család.

Hálaimám hallgasd meg, óh, Istenem,

amiért e kicsike-óriás csodát,

már négyszer adtad meg énnekem!

 

G. Nagy Éva
Author: G. Nagy Éva

G. Nagy Éva az Irodalmi Rádió szerzője. Mint tudjuk az életünk útján mindig változunk. Jelenleg ez vagyok én, röviden:"Nagymamaként, mégis teljes vitalitással élem az életem. Erőm a tengerrel mérhető, a jövőbe vetett hitem óceánnyi, szeretetem végtelen. Egy 10 éves Csillagszemű, egy 7 éves Kópé, egy 5 éves Pillangó és egy 2 éves Babszem a szemem fénye. Nyugdíjasként, az életemmel és a világgal kibékülve élem napjaimat, szintén nyugdíjas, - de nem öreg - férjemmel. Lányom, fiam szerető társukkal már befutottak a karrier útján. Messze élnek tőlünk, de a távolság legyőzhető. Nagymamaként 10 éve építgetem én is a magam nagymamai-karrierjét, ami ugye sosem késő. Még csak 5 éve, hogy a Teremtő elkezdett rám felfigyelni, és hogy legyen mivel megajándékozni az unokáimat, küldi a meséket, verseket. Nekem csak le kell írnom."

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Van, ami nem változik 

(A szeretet örök)   Látsz most odafent az égen, mint fénylő csillag a sötétben. A gyertyák most érted égnek, Az emlékek örökké élnek.   A

Teljes bejegyzés »

Cseppek csendje

Egy nehéz nap legvégére érve, Hazatérve vár otthonod menedéke. Tisztulási vágyaktól vezérelve, Egy áttetsző világba megérkezve; Zuhogó zuhatag zenjébe, Csillogó cseppeknek csendjébe. A néma könny

Teljes bejegyzés »

Pengék a zsebben

Minden egyes ember úgy hordja magával, Gyerekkorát, búját, fájdalmát, magányát Mint zsebében felejtett borotvapengét, Belenyúl minden nap, megvágja kezét.   Minden nap belenyúl, minden nap

Teljes bejegyzés »

Málnahab

Estefelé jár már a nap, Lassan indul a kis csapat. Nagypapa és két unoka Szedés után elfáradva.   Hazára kis kanna málna Vándorol határból házba.

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Remélt fény

Csupán egy szám, amit az anyakönyvi kivonat mutat, puha bársonyként ölelhet az élet szépsége, s utat mutat, míg él bennem a remény, lám a természet

Teljes bejegyzés »

Újra így szeretni

Újra így szeretni   Újra így szeretni valakit, vajon fogok-e még e világon? Ezzel a gondolattal vagyok néha magam hadilábon. Állítják néhányan, hogy mást is

Teljes bejegyzés »