Végtelen tisztelet
Selymes hajuk ragyog a fényben,
varázslat hatol át minden lényen.
A csillogó szempár végtelen tükör,
Gyakran belenézni páratlan gyönyör.
Arcukon a pír színes és egyszerű,
Vonzó, kedves mosolyuk meseszerű.
Ajkuk ragyog, mint a vörösen izzó nap,
Az élet fényeit láthatjuk mindennap.
Bársonyos finom kezeik lágy érintése,
Eljuttat minket az áhított mindenségbe.
Törékenység és a csodálatos töretlenség,
Elkápráztat minket e bájos nőiesség.
Vasalt fehér ingek, kimosott nadrágok,
mi mindig tisztelettel nézünk reátok.
Köszönet nektek gondoskodó édesanyák,
Leányok, hű arák, nők, kedves nagymamák.
Cserepka István
Author: Cserepka István
Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.
