Mikor minden

Mikor minden

 

Mikor már teljesen kétségbeejtő minden

És a levegő is fogytán van körülötted,

Csak akkor jön néha egy zápor,

Hogy lemossa legalább a tested,

Hogy Előtte újra meztelenül állj.

 

Mert egyedül hiába rakosgatatsz tettet és szót,

Egymásra téve is, csak rossz Bábel torony.

Nem hogy az égig, a másik emberig sem ér.

Látod a lomokból épült százféle tornyot.

És a te bástyád, végvárad az egyik itteni állás.

 

Csupasz tornyok merednek az égre,

Mint az ég felé kiáltott százféle átok.

És még ledönteni sem akarja ezeket senki.

Csak éjjel tisztulunk meg néha,

Ha az égi áldás csapkodva veri a testünk.

 

Ilyenkor sírva, átkozva dicsérjük Őt,

Aki tornyokba zárta a testünk…

Máskor meg napot küld ránk

És gyönge szellőt,

Hogy könnyeink ők szárítsák föl.

 

És árnyékot rajzolunk a földre mind,

Ha körbe jár bennünket a fény,

Messziről tán lassú társas táncnak tűnhet,

Mert rövidül, forog és nyúlik az árnyunk,

S a Másik árnyéka néha átsöpör rajtunk…

 

S.F. 2013. július 31.

 

 

 

 

Simon Farkas
Author: Simon Farkas

Simon Farkas az Irodalmi Rádió szerzője. Mikor minden Mikor már teljesen kétségbeejtő mindenÉs a levegő is fogytán van körülötted,Csak akkor jön néha egy zápor,Hogy lemossa legalább a tested,Hogy Előtte újra meztelenül állj. Mert egyedül hiába rakosgatsz tettet és szót,Egymásra téve is, csak rossz Bábel torony.Nem hogy az égig, a másik emberig sem ér.Látod a lomokból épült százféle tornyot.És a te bástyád, végvárad az egyik itteni állás. Csupasz tornyok merednek az égre,Mint az ég felé kiáltott százféle átok.És még ledönteni sem akarja ezeket senki.Csak éjjel tisztulunk meg néha,Ha az égi áldás csapkodva veri a testünk. Ilyenkor sírva, átkozva dicsérjük Őt,Aki tornyokba zárta a testünk…Máskor meg napot küld ránkÉs gyönge szellőt,Hogy könnyeink ők szárítsák föl. És árnyékot rajzolunk a földre mind,Ha körbe jár bennünket a fény,Messziről tán lassú társas táncnak tűnhet,Mert rövidül, forog és nyúlik az árnyunk,S a Másik árnyéka néha átsöpör rajtunk… S.F. 2013. július

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A titkos város meséihez

Elvarázsol a mesebeli város. mely a Sziklahegyekkel határos. Lakói kedves, bátor állatok. Jönnek az életedre a válaszok. Itt találkozhatsz a kedvenceiddel. A könyvben titkokra lelsz,

Teljes bejegyzés »

Rózsák az úton

Felsejlik életem. Mily tüskés védelem. Nincs bennem félelem. A szirmok bársonya szépségben dagonya, ízében áfonya. Rózsáknak illata a régmúlt bánata, emlékek nyomata. Lélegzik a levél.

Teljes bejegyzés »

Tétlenül várlak

Edit Szabó : Tétlenül várlak Szívrepesve várlak én szép reményem, Tengernek partján üldögélek némán. Lehajtom fejem, várakozok székben. Testem nem mozdul, néma tétlenség vár, Messzire

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorjányi Erzsébet

Tengervihar

Tengervihar Viharban áll most a tenger, Vad hulláma a partok szélét dúlja, Odébb lök egy halászhajót, Ma már úgy sem lesz több útja. Szél süvít

Teljes bejegyzés »

Csillagvándor

— hommage á Saint-Exupéry — Életrajzom évezredes menetrend firkák… A halhatatlanok köréből nevemet kiírták, hisz’ érák homályába űztek el az intrikák, bár lélektanból égi bölcseknél

Teljes bejegyzés »