Vírustánc, vitustanc

Vírustánc, vitustánc?

Vidám farsangi táncot jár a covid
Arat, mint jó termő időben a gazda
Ám ha a kazlakat tűz pusztítja
A nyári zivatar sem fog segíteni rajta

Amerre jár váltogatja gyilkos ruháját
Elűzhetetlen,csak menekülni lehet előle
Egyre csak nő, csak nő az élettere
Csupán a védőoltás lehet az ellenszere

A pucérra vetkezett emberi értelem
Józanságát elvesztve a sátán áldozata lett
Vírustagadással, a védekezés gátlásával
Emberiség elleni vétkeket elkövetett

A vétkesek nem ismernek lelkiismeretet
Az emberi szabadság korlátjának tartják
A hatalomért feláldoznának számos életet
Még a vírussal is szövetséget kötnének

A Nagybőjt nyújtotta elcsendesésben
Meglátjuk tükörképünk bűneinkben
Történelmi múltunk mulasztásait
Fiataljaink nevelésének hiányosságait

Kérjük az Urat ellenségeink bocsánatáért
Vezesse Őket a jobb belátás útjára
Ám hangsúlyozzuk a fegyelem fontosságát
Akkor megnyerhetjük a .vírus elleni csatát

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Nem írok

Gondoltam rád írok, de szerintem teljesen fölösleges. Ez a csend elmond mindent… Beszédesebb minden szónál. Hangosabb, mint gondolnád… De minek is írjak, hisz te a

Teljes bejegyzés »

Csendben

Némaságba hullnak szavaid, s így mégis többet mondanak. Nem szólsz semmit, körbe fog a csend, a szótlan csend, mi mindennél beszédesebb. Elmond mindent, mit szavakkal

Teljes bejegyzés »

Dobbanás

Sebzett még a szív, tátong rajta, mint szakadék, sajgón vérző mélység, mit nem gyógyít az időben rejlő menedék. Szaggatja minden sóhaj, mi elhadja az ajkakat,

Teljes bejegyzés »

Mindig te

Léptek zaja a fejemben, egy érintés a kezemben, mindig te. Elfeledett csókok íze, két karodnak ölelése, mindig te. Nevetésed csengő színe, Mozdulatod könnyedsége, Mindig te.

Teljes bejegyzés »

Érzés

Nem hallom már a zajt, s nem érzem illatod, nem zavar a hőség, s ha fázom sem zavar. Nem érzem, ha szorít, itt belül az

Teljes bejegyzés »