Angyal

Tűnékeny fehér leplek:
Tündérek,
Szellemek,
Jó és rossz boszorkányok vagyunk.
Villanunk.
Elillanunk.
Hallunk,
Hallgatunk,
Együtt szenvedünk,
Megsimogatunk,
Mosolygunk
Hogy aztán
Láthatatlanul sírjunk.
Néhány tollvonással
Enyhülést adunk;
Miközben koldussá vált,
Meggyötört lelkünkkel
Mi is csak szeretetre vágyunk.

Potyó Katalin Borbála
Author: Potyó Katalin Borbála

Potyó Katalin Borbála az Irodalmi Rádió szerzője.2008 márciusában kezdtem írni. Az egyetem első évében.Első múzsám ki más lett volna, mint egy elérhetetlen, vagy annak hitt férfi. Azóta múzsák jöttek, mentek. Az egyetem véget ért. Az írás folytatódott. Olykor melankóliával, olykor boldogsággal fűszerezve.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Napfogyatkozás

Száguld… fut a vágy, rohan az akarat, át a városon, betöri az ablakot, ki a falakat, leül nálad, s kérdően néz rád: Figyelsz te? Gondolsz-e

Teljes bejegyzés »

Anyám illata!

Anyám illata! Nem használt drága parfümöt, mégis neki volt a legfinomabb illata! Ha átölelt, s mellkasába fúrtam síró arcomat, illata megnyugtatott, ő volt a biztonság

Teljes bejegyzés »

Vizet, hidat védelmezek

Edit Szabó : Vizet,hidat védelmezek „Esik eső ködös zápor „, Szent János szobrát ott látod, országoknak védőszentje, akit ma is megtisztelnek. Papként élte az életét,

Teljes bejegyzés »

A fák az utcán is

Edit Szabó : Fák az utcán is Terebélyes fák nyílnak, tavaszban úgy bíznak, utca hosszán virítnak, méhek rajta híznak. Rózsaszínű virágok terpeszkednek vágyón, tova szállnak

Teljes bejegyzés »

Bagoly mondja

Edit Szabó : Bagoly mondja Bagoly mondja verébnek, hogy most csendet kérek, nappal alszom és éjjel vadászatra térek. Fészket rakhat madárka, mindenki magának, élni akar

Teljes bejegyzés »

Bill

Ő volt a mindenem. Amennyire csak vissza tudok emlékezni, Bill az életem része volt. Öt évvel utánam született. Már akkor tudtam, hogy ő a legfontosabb

Teljes bejegyzés »