Fohász – Az élet margójára

  1. §

Oly furcsák vagyunk mi emberek,

Ha bal szemünk sír, a jobb az nevet,

Az ember embernek csak farkasa,

Időtálló értékünk mind mihaszna.

  1. §

Az okos mind félszeg, csendes,

Bár reménye van, de véges,

Az ostoba nyertes, hangja érces,

Kétes érdeme nem kétséges.

  1. §

Én szeretnék újra tiszta szívvel élni,

Gyermekként hinni és hittel remélni,

Szeretnék szeretni és szeretve lenni,

Szeretnék őszinte, igaz éltet élni.

  1. §

Szeretnék emberrel ember módra bánni,

Szeretnék embernek emberséget adni,

Szeretnék embert emberszámba venni,

S szeretném mindezt viszonzásul kapni.

  1. §

Az életünk egy pillanat,

Ha nem figyeljük, elhalad,

Az életünk egy pillanat,

Éld méltón, mert megszakad.

  1. §

Az életünk egy pillanat,

Isten adj értelmet oktondinak,

Az életünk egy pillanat,

Isten add meg a méltó tartalmat.

  1. §

Isten adj hitet és jövőképet,

Egymás tiszteletét, egészséget,

Embernek akarást több szépre, jóra,

Álmunk így válik valóra.

  1. §

S bár oly furcsák vagyunk mi emberek,

Ha jobb szemünk sír, a bal az nevet,

Az ember nem más, csak ember méltó társa,

Tartós értékrendünk a jövőnk záloga!

Így lesz gyermekeinknek is álma!

Kelt a 2021. zivataros esztendő november havának 11. napján, Budapesten

Dr. Széll Enikő
Author: Dr. Széll Enikő

  Dr. Széll Enikő vagyok, 1968-ban születtem Debrecenben, ahol tanulmányaimat és gyógyító, gyermekorvosi tevékenységet folytattam, majd több éves Amerikai Egyesült Államokbeli kitérőt követően, 2007-óta Budapesten élek két gyermekemmel, férjemmel és a családom szerves részét képező négylábúakkal. Jogász diplomám megszerzését követően, a napi munkám során orvosi és jogi ismereteimet ötvözöm, immáron így szolgálva a betegeket a gyógyítás oltárán. Bár azóta vetem papírra gondolataimat verses vagy prózai formában, amióta megtanultam írni, és bár az írás hivatásomnak is kiemelt részét képezi, de „Az év jogász költője 2022” volt az első olyan alkalom, amikor az asztalfiókom és családtagjaim, barátaim helyett szakértőknek küldtem meg az egyik, saját művemet. Az érzelmek és gondolatok ilyen formában történő kifejezése utáni késztetés édesapai örökség, aki bíróként dolgozva szabadidejében ennek a tevékenységnek is hódolt. Úgy tűnik, hogy ez a családi vonulat velem nem szakad meg, hiszen a lányom is további viszi ezt az önkifejezési formát. Felbuzdulva a jogász költőknek meghirdetett pályázaton, készülök az orvosoknak, de még inkább az esetlegesen orvos-jogászoknak kiírásra kerülő pályázatra.

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. Gyarló álmodók

    Azt hisszük, emberek vagyunk,
    de csak gyarló álmodók vagyunk,
    kik képekbe kapaszkodnak,
    emlékekbe,
    törékeny eszmékbe.

    Meghalni egy álommal együtt –
    talán ez a legemberszerűbb menekülés.
    De az álmok is porrá lesznek,
    és ha eltűnnek,
    mi marad belőlünk?

    Nem a nevünk,
    nem a vágyaink,
    nem az, amit mások láttak.

    Csak az marad,
    amit belül formáltunk,
    csendben, fájdalomból,
    kitartásból,
    és abból, amit
    senki nem vehet el.

    A többi:
    por.
    emlék.
    vágy.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A napló

Diákkoromban, a húszas éveim elején sokat olvastam, valósággal faltam a könyveket. Szórakoztattak, de szinte semmilyen nyomot nem hagytak bennem. Többször is előfordult velem, hogy nagyjából

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorjányi Erzsébet

Szeretteink emlékére

Szeretteink emlékére Már éjszaka sincs sötét. Lelketek fénylő csillag szíveként ragyog, A köd is kristályfényes, Emléketek mára néma csendet hagyott. Nincs sírás, nincs nevetés. Most

Teljes bejegyzés »

A múlt zenéje

Author: Mary Merriment Körülbelül tíz éve kezdtem el írni, kezdetben a fióknak, majd később lelki terápiaként. Alkotás közben szeretem szabadjára engedni a gondolataimat, mert vallom:

Teljes bejegyzés »

A téboly küszöbén

Elhatároztuk, hogy teszünk pár kört a motorral. A park melletti templom elől indulunk, sötét van és köd. Beröffentem az öreg járgányt, nagypapa az oldalkocsiban ül,

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Kapocsi Annamária

Örök pillanatban

  Már minden pillanat, a nyári ég alatt oly könnyen megharap, míg oszlik majd a fagy, és csendesül a vágy, nem ad már új ruhát,

Teljes bejegyzés »

Miskolci őszi elégia

Miskolci őszi elégia A szürke bércek ködbe vesznek távol,párát lehel a fáradt Szinva-part.Az ablakomból nézem ezt a tájat,mely annyi fázós, néma titkot tart.Én tizenkilenc évesen

Teljes bejegyzés »