Fohász – Az élet margójára

  1. §

Oly furcsák vagyunk mi emberek,

Ha bal szemünk sír, a jobb az nevet,

Az ember embernek csak farkasa,

Időtálló értékünk mind mihaszna.

  1. §

Az okos mind félszeg, csendes,

Bár reménye van, de véges,

Az ostoba nyertes, hangja érces,

Kétes érdeme nem kétséges.

  1. §

Én szeretnék újra tiszta szívvel élni,

Gyermekként hinni és hittel remélni,

Szeretnék szeretni és szeretve lenni,

Szeretnék őszinte, igaz éltet élni.

  1. §

Szeretnék emberrel ember módra bánni,

Szeretnék embernek emberséget adni,

Szeretnék embert emberszámba venni,

S szeretném mindezt viszonzásul kapni.

  1. §

Az életünk egy pillanat,

Ha nem figyeljük, elhalad,

Az életünk egy pillanat,

Éld méltón, mert megszakad.

  1. §

Az életünk egy pillanat,

Isten adj értelmet oktondinak,

Az életünk egy pillanat,

Isten add meg a méltó tartalmat.

  1. §

Isten adj hitet és jövőképet,

Egymás tiszteletét, egészséget,

Embernek akarást több szépre, jóra,

Álmunk így válik valóra.

  1. §

S bár oly furcsák vagyunk mi emberek,

Ha jobb szemünk sír, a bal az nevet,

Az ember nem más, csak ember méltó társa,

Tartós értékrendünk a jövőnk záloga!

Így lesz gyermekeinknek is álma!

Kelt a 2021. zivataros esztendő november havának 11. napján, Budapesten

Dr. Széll Enikő
Author: Dr. Széll Enikő

  Dr. Széll Enikő vagyok, 1968-ban születtem Debrecenben, ahol tanulmányaimat és gyógyító, gyermekorvosi tevékenységet folytattam, majd több éves Amerikai Egyesült Államokbeli kitérőt követően, 2007-óta Budapesten élek két gyermekemmel, férjemmel és a családom szerves részét képező négylábúakkal. Jogász diplomám megszerzését követően, a napi munkám során orvosi és jogi ismereteimet ötvözöm, immáron így szolgálva a betegeket a gyógyítás oltárán. Bár azóta vetem papírra gondolataimat verses vagy prózai formában, amióta megtanultam írni, és bár az írás hivatásomnak is kiemelt részét képezi, de „Az év jogász költője 2022” volt az első olyan alkalom, amikor az asztalfiókom és családtagjaim, barátaim helyett szakértőknek küldtem meg az egyik, saját művemet. Az érzelmek és gondolatok ilyen formában történő kifejezése utáni késztetés édesapai örökség, aki bíróként dolgozva szabadidejében ennek a tevékenységnek is hódolt. Úgy tűnik, hogy ez a családi vonulat velem nem szakad meg, hiszen a lányom is további viszi ezt az önkifejezési formát. Felbuzdulva a jogász költőknek meghirdetett pályázaton, készülök az orvosoknak, de még inkább az esetlegesen orvos-jogászoknak kiírásra kerülő pályázatra.

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. Gyarló álmodók

    Azt hisszük, emberek vagyunk,
    de csak gyarló álmodók vagyunk,
    kik képekbe kapaszkodnak,
    emlékekbe,
    törékeny eszmékbe.

    Meghalni egy álommal együtt –
    talán ez a legemberszerűbb menekülés.
    De az álmok is porrá lesznek,
    és ha eltűnnek,
    mi marad belőlünk?

    Nem a nevünk,
    nem a vágyaink,
    nem az, amit mások láttak.

    Csak az marad,
    amit belül formáltunk,
    csendben, fájdalomból,
    kitartásból,
    és abból, amit
    senki nem vehet el.

    A többi:
    por.
    emlék.
    vágy.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az örök pillanat

    Az örök pillanat   Az óra két mutatója megáll, az idő most megpihen, nincs más ezen a szent helyen, csak a tánc és

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

A csend maradánya

Kimentem az erdőig. Zajt vittem magammal. Telefonfény derengett, élettelen árnyalattal. A fák nem szóltak hozzám, úgy ítélték, még avatatlan, mint akik mindent tudnak, csak álltak

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Mészáros Csaba

Háromsoros idő (haikuk)

éveket lassít tétován a pillanat – örök jelenben * pillanatcseppek életfolyót táplálnak – benne sors úszik * halk elmúlásban bánat már ne kísérjen – örök

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

A toll súlya

Nem könnyű tárgy a toll a kézben, bár annak látszik odafent. Súlyát nem a tinta hordozza, hanem mit a leírt gondolat megüzent. Mert aki egyszer

Teljes bejegyzés »

Eljön egyszer Vivaldi tavasza

  Azt mondják, szomorúsággal óvatosan, Pedig mindenki kelt már fel bánatosan. Azért vagyunk itt, hogy segítsünk egymásnak, Hidd el! Szomorú gondolatok elszállnak.   Hiába él,

Teljes bejegyzés »