Fohász – Az élet margójára

  1. §

Oly furcsák vagyunk mi emberek,

Ha bal szemünk sír, a jobb az nevet,

Az ember embernek csak farkasa,

Időtálló értékünk mind mihaszna.

  1. §

Az okos mind félszeg, csendes,

Bár reménye van, de véges,

Az ostoba nyertes, hangja érces,

Kétes érdeme nem kétséges.

  1. §

Én szeretnék újra tiszta szívvel élni,

Gyermekként hinni és hittel remélni,

Szeretnék szeretni és szeretve lenni,

Szeretnék őszinte, igaz éltet élni.

  1. §

Szeretnék emberrel ember módra bánni,

Szeretnék embernek emberséget adni,

Szeretnék embert emberszámba venni,

S szeretném mindezt viszonzásul kapni.

  1. §

Az életünk egy pillanat,

Ha nem figyeljük, elhalad,

Az életünk egy pillanat,

Éld méltón, mert megszakad.

  1. §

Az életünk egy pillanat,

Isten adj értelmet oktondinak,

Az életünk egy pillanat,

Isten add meg a méltó tartalmat.

  1. §

Isten adj hitet és jövőképet,

Egymás tiszteletét, egészséget,

Embernek akarást több szépre, jóra,

Álmunk így válik valóra.

  1. §

S bár oly furcsák vagyunk mi emberek,

Ha jobb szemünk sír, a bal az nevet,

Az ember nem más, csak ember méltó társa,

Tartós értékrendünk a jövőnk záloga!

Így lesz gyermekeinknek is álma!

Kelt a 2021. zivataros esztendő november havának 11. napján, Budapesten

Dr. Széll Enikő
Author: Dr. Széll Enikő

  Dr. Széll Enikő vagyok, 1968-ban születtem Debrecenben, ahol tanulmányaimat és gyógyító, gyermekorvosi tevékenységet folytattam, majd több éves Amerikai Egyesült Államokbeli kitérőt követően, 2007-óta Budapesten élek két gyermekemmel, férjemmel és a családom szerves részét képező négylábúakkal. Jogász diplomám megszerzését követően, a napi munkám során orvosi és jogi ismereteimet ötvözöm, immáron így szolgálva a betegeket a gyógyítás oltárán. Bár azóta vetem papírra gondolataimat verses vagy prózai formában, amióta megtanultam írni, és bár az írás hivatásomnak is kiemelt részét képezi, de „Az év jogász költője 2022” volt az első olyan alkalom, amikor az asztalfiókom és családtagjaim, barátaim helyett szakértőknek küldtem meg az egyik, saját művemet. Az érzelmek és gondolatok ilyen formában történő kifejezése utáni késztetés édesapai örökség, aki bíróként dolgozva szabadidejében ennek a tevékenységnek is hódolt. Úgy tűnik, hogy ez a családi vonulat velem nem szakad meg, hiszen a lányom is további viszi ezt az önkifejezési formát. Felbuzdulva a jogász költőknek meghirdetett pályázaton, készülök az orvosoknak, de még inkább az esetlegesen orvos-jogászoknak kiírásra kerülő pályázatra.

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mondanám

Mondanám, hogy ‘reggelt, de már inkább estelt… Mondanám, hogy édesem, de még mindig csak a sóst eszem. Mondanám, hogy igen, sietek, de akaratlanul is, csak

Teljes bejegyzés »

Veszteség.

Kicsit fura, hogy az idő nem állt meg,  De a hiányod bennem lüktet,  Hogy ott állok megtépázva, bénán,  Mint kit a gyorsvonatról kilöktek.    Csak

Teljes bejegyzés »

Ember…

Sírva születünk és nyögve távozunk.  Sok-sok év határoz meg minket.  Az élettől elválni oly nehezen tudunk-  Akkor is, ha itt az alagút vége.    Mikor

Teljes bejegyzés »
Prózák
Vígh Erika

Bella

Bella   A csend éppen olyan tömény volt, mint a sötétség. Két kutya összekapott valamin ebben a sűrűségben, azután a csend még vastagabb lett. Minden

Teljes bejegyzés »

Bujaság

Bujaság Isten özönvízzel súlytotta a bűnös emberiséget, mert elhagyva az Urat bűneivel elvesztett minden társas szépséget A bűnös nemi vágyakozás a tisztaság elleni támadás s

Teljes bejegyzés »