Néha ég, sajog,
s csak a csillagok
sajnálnak,
szívemben ott lapul
a bánat,
összefacsarodtak
a mindennapok,
savanyú íz húzza
a számat,
nyújtsd felém ölelő karod,
nyugtató szóval
lelkem dajkáljad,
ringasd el rosszkedvem,
senki se bánthat
ha itt vagy mellettem,
érintésed
puha, hófehér
angyalszárnyként
takar be engem,
csillapodik a
fájdalom bennem,
álmom már láztalan,
szabadon szállhat,
leveszed rólam
a gyötrelem-fátylat,
már nem sajnálnak
a csillagok,
veled oly boldog,
oly boldog vagyok!
Author: Majranek Krisztina
Majranek Krisztina vagyok. Már gyermekkoromban megszerettem az olvasást, írást, fogalmazást. Ez felnőttként sem változott. Kedvelem a művészetet, kikapcsol. Jól esik elmerülni alkotásokban, vagy az alkotás folyamatában, olyankor számomra megszűnik a külvilág. Két kiadványom jelent meg eddig nyomtatásban: "Állatkerti séta" címen verses színezőfüzetem gyermekeknek, valamint "Egy darabka csend - Gondolatok vers-köntösben" címmel egy kis zsebkötet. Próbálkozom dalszövegírással is. Számos antológiában szerepelnek verseim. Írásaimmal gondolataimat, érzéseimet, tapasztalataimat, hangulatomat nyújtom át az olvasónak.