Erdők, kertek éneke

Erdők, kertek éneke

 

A gödöllői dombságnak keblén,

A csobogó Egres-patak mentén,

Istennő énekelt a zöld mezsgyén.

 

Hangja messze szállt, repült a szélben,

Halkan siklott egy dallam a térben,

Vidám ének szólt dombon és réten.

 

Margitán a színpompás tölgyesek,

Háromházán az ékes fenyvesek

Együtt dúdoltak büszkén lelkesen.

.

Égen suttogtak fehér fellegek,

Megálltak szép Erdőváros felett,

Ahol dolgoztak szorgos gyors kezek.

 

Géza-hegyen a boldog legények,

szép leányokkal vígan zenéltek,

gazdag életről gyakran regéltek.

 

Piciny falu lelkes közössége,

Községnek lett fénylő ékessége,

Magyar honnak élő öröksége

 

Országunknak kerekes kis kútja

Nagybőgő, brácsa pattogó húrja,

Hazánknak tükörben csillog múltja

 

Büszke nők varázslatos parkokban,

Ifjoncok pántlikás kalapokban,

Áldják szülőföldjüket dalokban.

 

Ápolják, jelzik a népi zenét,

Őrzik, védik otthonuk melegét,

Magasztalják a megváltó nevét.

 

Lendület hat át itt erdőt, kertet,

elvarázsol sok szívet és lelket

Isten áldjon drága Erdőkertes.

 

Cserepka István

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. Kedves István!
    Köszönöm, hogy olvashattam ezt a verset! Mint nagy természetkedvelő, örömmel olvastam sorait. Visszavitt kicsit a gyermekkoromba, mert én hegyek közt voltam gyerek. Varázslatosak a rímek, már-már tökéletesek, csillognak a szókapcsolataid. Az, hogy az elején megemlítettél egy istennőt, csak még szebbé tette. Nagyon tetszik, hogy a kultúrát és hazafiságot is beleviszed, de nem esel túlzásba!
    További nagyszerű írást!
    Peny

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Vallomás a kedveshez

  Nekem a szerelem nem szavakat jelent, Tetteim mutatják mit jelentesz nekem. Egy ölelés, egy csók, szemeim révedése, Szerelmes szívemnek hangos lüktetése.   Inkább megmutatom

Teljes bejegyzés »

Fodrásznál

Kánikulában is megyek fodrászhoz, nem állhat meg az élet. Persze, ilyenkor minden lassabb. A nap is, én is, mások is. A fodrászatban is alig ül

Teljes bejegyzés »

Fiam!

  Minden évben egyre több és egyre jobb vagy, Szüleid minden napját bearanyoztad. Eztán is légy örömünk, támaszunk nekünk, Kérlek még ne engedd el remegő

Teljes bejegyzés »

Hahota

Reggeli pirkadatban, Hajnali pillanatban, Felkelő, aranyló napban, Álmosságban, madárdalban; Kerti terasz az otthona Egy madárnak, színe barna. A csendet megtöri énekkel; Emberi szív szárnyra kel.

Teljes bejegyzés »

Finomhangolás

A testünk egy tökéletes szerkezet. Minden mindennel összefügg, és az egészet a Teremtő így állította össze, hogy jól működjön. Aztán az évek alatt kopnak az

Teljes bejegyzés »

Kirakós

Porszemek szállnak. A szűrt fényben csillognak, mint parányi bolygók. Egy titkos univerzum, ahol pókhálókba akadnak az égitestek. Hintáznak, remegnek, megállnak. A gerendáknak régi illata van.

Teljes bejegyzés »