Téli est az örök erdő kertjében

Téli est az örök erdő kertjében

 

Lépteim nyomában fagyos a rideg tér,

csizmáim alatt ropog a megdermedt dér.

 

Az utcalámpák alatt havat hord a szél,

nagy hópelyheket hullat a zord hideg tél.

 

Az erdő kertjét betakarja a friss hó,

otthonokat melenget égi takaró.

 

Szürkületben pihen a Kincstári birtok,

jelenben a jövő óv sok ősi titkot.

 

Kavargó fehér fényözön az utcákban,

hasonló színvarázs nem él e világban.

 

Háromházán,az ékes Kilencholdason,

zúzmarák fénye csillan minden udvaron.

 

Revetegen és a csodás Géza hegyen,

színes ablakokban jégvirág van jelen.

 

Géza hegy peremén ódon kastély figyel,

megfáradt lelkekben egy iskola pihen.

 

Az elbűvölő parkokban fütyül a szél,

játszótereken csillog, hintázik a fény.

 

A Jézus szíve templom kedves szándéka

tornyokat hívni esti harangjátékra.

 

A központban, a csodálatos centrumban

kis faluház él varázslatos kuckókban.

 

Központot ölel havas Roheim negyed,

hol a fények örök napórája ketyeg.

 

Befagyott bányató ragyog a holdfényben,

aranygömbnek tükrét elbűvölten nézem.

 

Nyíres, Topolyos és az ékes Szentsarok,

Istent tisztelik ott a meleg otthonok.

 

A vasútállomáson a sínek között,

jégen siklik a szél öreg talpfák fölött.

 

Hófehér erdőben kertek szíve dobog,

megdermedt kertekben, lelkek lángja lobog.

 

Te varázslat égi kincse vagy, szép, kedves,

jó éjszakát csodálatos Erdőkertes.

 

Cserepka István

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mondd Kedves…

Mondd Kedves, fáj még a szíved? Tudsz-e már boldogan nevetni, Akkor is, ha újra meg újra tanít, És megfordul velünk az élet? S tudtalak én

Teljes bejegyzés »

Szövetség

Kellene okot keresni arra, hogy miért szeretlek? Nem, nem hiszem… Megmagyarázni sem tudnám. Valamilyen édes érzés ez, megfoghatatlan és titokzatos. Szemedbe nézve úgy látom önmagam,

Teljes bejegyzés »

Gyermeke vagyok

Gyermeke vagyok én, e végtelen szép világnak, S benne minden, tavasszal szirmot bontó vadvirágnak. Gyermeke vagyok állatok ősi szellemének, Vadludak útját őrző ég, végtelen kékjének.

Teljes bejegyzés »

Életem fája

Életem fája újra kivirágzott, S csakis rajtam múlik, milyen termést aratok le róla. Mert az Élet én vagyok. A fa én magam vagyok. S bennem,

Teljes bejegyzés »

Mindég előre

  Az utadon mindég kitartón haladsz majd, Keresztezik olyanok kiktől tanulhatsz. Jók, rosszak egyvelege adja életed, Neked kell tudnod kitől mit is tehetsz el.  

Teljes bejegyzés »

Az Örök Szív misztériuma 

Az Örök Szív misztériuma    Óh, jaj, szívem, te vándor, gyolcsban, Kit nem ringatott még e földi lét, Csillag-nyelveken sírsz az Égen, S Krisztus tenyerébe

Teljes bejegyzés »