A teve és a vándor

Beck Brigitta: A teve és a vándor

 

Három napja ment a vándor egy tevével,

Szomjasan, fáradtan a Rejtélyek Sivatagában,

A homokszemcsék kergetőzve játszottak a széllel,

Nem volt egy csepp víz sehol a határban.

„Vándor, vándor, szállj le rólam – szólt a teve –

A lábam nem bír vinni téged, három napja megyek vele,

Fordulj vissza kérlek vándor, elgyöngült már rég a lábam,

Nincsen itten sehol forrás a Rejtélyek Sivatagában!”

 

Leszállt a vándor és a teve mellett folytatta útját

Újabb és újabb homokdűnéken át,

„Meg kell találnunk a Boldogság Kútját,

Gyere hű tevém, mennünk kell tovább!”

„Vándor, vándor, megyek már, megyek!

Nézz oda, a távolban zöld hegyek,

Lábuknál ragyog egy édes vizű tó,

Siessünk vándor, mielőtt eltűnik a jó!”

 

Ment még egy napot a vándor a tevével,

Szomjasan, fáradtan a Rejtélyek Sivatagában,

De a tó s a hegyek elillantak a széllel,

Nem volt egy csepp víz sehol a határban.

„Vándor, vándor, délibáb volt csupán,

Ne kajtassunk kérlek hazug álmok után,

Vándor, vándor, gyönge már a lábam,

Nincsen sehol gyönyörű forrás a Rejtélyek Sivatagában.”

 

„Meg kell találnunk a Boldogság Kútját,

Odanézz tevém, a távolban egy angyal!”

Egy aranyhajú leány állta el a vándor útját,

De távolodott minden pillanattal.

„Fordulj vissza vándor, nem ered itt forrás”-

Az angyal szájából édesen hangzott a csalódás,

„Fordulj vissza vándor, mielőtt újra itt az este,

Ha hazajutsz élve, az igen nagy szerencse.”

 

„Várj angyal, ne tűnj ilyen gyorsan el!”

-Szaladt a délibáb után a vándor.

„Vándor, vándor, az az angyal nem felel,

Csak egy látomás ő a Rejtélyek Sivatagából!”

Mondta a teve, majd lerogyott a homokba

És a vándorral együtt könnyeit ontotta,

Színes virágok nyíltak könnyeik nyomán,

S örökkön örökké vándoroltak a Boldogság Kútja után.

(2023. 01. 28.)

Beck Brigitta
Author: Beck Brigitta

Beck Brigitta az Irodalmi Rádió szerzője. Beck Brigitta vagyok, 22 éves. Megtehetném, hogy hosszú bemutatkozást írok magamról, de úgy gondolom, a verseim sokkal többet elárulnak rólam, mint amit ide le tudnék írni. Egyszerű szavakkal kifejezhetetlen mindaz, amit egy alkotással közölni lehet. Azért van szükség művészetre, hogy bármit el tudjunk mondani. Kellemes, gondolatébresztő olvasást kívánok!

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Rózsa Iván: Üdvözülés

Rózsa Iván: Üdvözülés Mindenki saját magáért felelős. Tetteiért, cselekedeteiért. Isten semmiért sem felelős. De az egyetlen, univerzális, omnipotens Isten által Te is üdvözülhetsz! Ha van

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Történelem-hamisítás

Rózsa Iván: Történelem-hamisítás A történelemkönyveket írják és olvassák… A folyamatokat újraértelmezik, kiforgatják… Hány ezer éve csikorog már ezen kerék?! Mikor mondja az emberiség: na, most

Teljes bejegyzés »

A csodás zöld kalamáris

A csodás zöld kalamáris   A szép múltunk festett százezer ecsettel ezer pompás világot. Mi együtt alkotunk, s egy szívként rajzolunk milliónyi virágot. A csodás

Teljes bejegyzés »

Kóbor

Kóbor Gyönyörű napsütéses reggel. Eső utáni felfrissülés. Ilyenkor minden az újrakezdésről szól, a szabadon lélegzésről. Turbékolva köszöntik a galambok az ébredőket, biztatva arra, hogy az

Teljes bejegyzés »

Egy vakáció emléke

Egy vakáció emléke   A csodálatos kisközség, Erdőkertes volt gyermekkorom legszebb állomása. Az általános iskolai tanulmányaimat ott végeztem el a hetvenes évek elején. Nyaranta a

Teljes bejegyzés »