Gondolatok Szabó Magda: Az őz című könyvéről

A féltékenység természetrajza

A múlt század történelmi környezeteinek lenyomata

 

Szabó Magda egyik kedvenc íróm. Az őz című lenyűgöző regénye, mely 1959-ben jelent meg és több, mint harminc nyelvre lefordítottak, nem egyszerűen a főszereplő téridőben csapongó gondolatainak a leírása, melynek meghatározó motívuma a féltékenység. A múlt század több korszakának jellegzetes gondolkodásmódjáról, történéseiről is kiváló képet fest a szerző a cselekmény háttereként.

Az idősíkok akár egybekezdésen belül is változnak, ahogy éppen a főhős gondolataiban előbukkannak életeseményei. Lélektani regénynek tekinthetjük a művet, nincsenek is benne rendes párbeszédek. A főhős, Eszter egyetlen nagy monológja, függetlenül attól, hogy a szerző azt húsz részre tagolta.

Az első fejezet különösen zavarosnak hat, melyben majd minden szereplő megjelenik. Azonban aki itt nem hagyja magát elveszni, annak a további fejezetekben szép sorban tisztul a képe az események láncolatáról, ahogy Szabó Magda több regényében is.

Nagyon szépen érzékelteti a szerző a múlt század első felének társadalmi tagozódását több érdekes mikrotörténésen keresztül, melyek előkerülnek a főhős gondolati között. Érdemes a második világháború alatti és az utána létrejött kommunista rendszer ideológiájához kapcsolható apró megjegyzéseken is elgondolkodni. A történelmi háttér 21. századi szemmel való olvasata legalább olyan érdekes tanulságokkal bír, mint a féltékenység megjelenítése.

Mintegy harmadik szálként végigvonul a történeten a házasságtörésről való gondolkodás és az ahhoz való különböző viszonyulás kérdése.

Nekem ezt a regényt is kétszer kellett elolvasnom. Elsőre annyira magával ragadott a történet, hogy szinte gyorsolvasással futottam végig rajta. A másodiknál voltam csak képes figyelni a részletekre, a rendkívül finom, de mégis nagyon velős megfogalmazásokra, a karakterek kimunkáltságára. A fő karakter egy féltékeny, magát elfogadni nehezen tudó embertípus modellje. A másik, akire féltékeny, pedig erősen eltúlzott törékeny nőt modellez. A modellezett élethelyzetek rendkívül változatosak.

A regény iránti érdeklődés felkeltéséhez a rövid tartalom leírása helyett inkább kérdéseket írtam, melyek legtöbbjére a regény olvasása során lehet keresni a válaszokat, akár idézetek formájában. Továbbá írtam néhány olyan kérdést is, melyet az elolvasás után érdemes végig gondolni visszatekintésként. Az aktív, élményszerű olvasáshoz kívánok írásommal, kérdéseimmel hozzájárulni.

 

Kérdések, feladatok az elemző feldolgozáshoz:

  • Milyen helyszíneken játszódnak a felidézett cselekmények?
  • Hol van a főhős, amikor végig gondolja az életét?
  • Ki a főhős szeretője? Melyik fejezetben derül ez ki? Mi a foglalkozása? Ki a házastársa?
  • Hogyan tartja el a főhős szüleit és saját magát gyerekként?
  • Milyen emberi kapcsolatok jelennek meg a regényben?
  • Eszternek milyen emberi kapcsolatai vannak? Milyen érzések kísérik ezeket? Felfedezel-e magadban is hasonlókat?
  • Van-e olyan emberi kapcsolat a regényben, mely a te környezetben is előfordul/előfordult?
  • Milyen házasságtörtések jelennek meg a regényben? Hogyan viszonyulnak ehhez az ebben résztvevők? Miként oldódnak meg ezek? Miként gondolkozik erről a főhős kezdetben és később a regény során?
  • Milyen történelmi környezetekben játszódik a regény? Miként változik a történelmi környezet a regény cselekménye során? Milyen utalások vannak a történelmi környezetekre?
  • Hogyan kerül Angélához az őz? Miként pusztul el az őz? Szerinted miért ez a rövid epizód adja a regény címét?
  • Milyennek írja le az író Angélát? Hogyan alakul Angéla sorsa a regényben?
  • Miért kellett Angéla családjának elköltözni?
  • Milyennek írja le az író Esztert? Hogyan alakul Eszter sorsa a regényben?
  • Hasonlítsd össze Eszter és Angéla családi hátterét! Magyarázhatja ez Eszter Angélához való viszonyulását?
  • Összhangban van-e Eszter viselkedése és gondolatai Angélával való kapcsolatában?
  • Szerinted miért gyűlölhette Eszter annyira Angélát?
  • Az Angéla név a latin eredetű angelus szóból ered, melynek jelentése: angyal. Szerinted van ennek jelentősége a regény szempontjából?
  • A regényben többször megjelenik a kalitka Angélával kapcsolatban. Lehet ennek szerinted szimbolikus jelentése?
  • Mi a véleményed Eszter szüleiről? Hogyan hathatott ez Eszter gondolkodásmódjára, viselkedésére?
  • Mi volt a jótétnapló? Szerinted érdemes lenne napjainkban is ilyet íratni a gyerekekkel?
  • Ki kéri meg Eszter kezét? Miért? Miért utasítják el és hogyan?
  • Milyen diplomát szerez Eszter és hogyan, miből keres pénzt tanulmányai alatt?
  • Mi volt Eszter foglalkozása és ennek milyen előzményei voltak?
  • Szerinted miért nem törvényesíti Eszter a kapcsolatát?
  • Van-e jellemfejlődés bármelyik szereplő esetében, vagy egyszerűen csak idősebbek lesznek?
  • Szerinted milyen lehet a másik oldal, Angéla véleménye Eszterről?
  • Mi lehet túlzó a regényben?
  • Jónak tartod-e a címet? Vajon miért ez a címe a regénynek? Te milyen más címet javasolnál és miért?
  • Milyen illusztrációkat lehetne készíteni a regényhez?
  • Az őz gyilkosok és áldozatok regénye.” – Szerinted miért jellemezte így saját regényét Szabó Magda?
  • Ajánlanád-e másoknak is olvasásra a regényt? Miért igen/miért nem?

 

 

Radnóti Katalin
Author: Radnóti Katalin

Budapesten születtem, itt tanultam, kémia-fizika szakos diplomát szereztem, dolgoztam tanárként, lett családom és unokám. Régóta dédelgetett álmom volt, hogy novellákat írjak életem érdekes eseményeinek felhasználásával a sok szakmai jellegű publikáció után. Elterveztem, hogy amint nyugdíjba megyek és lemennek a vállamról a munkából adódó terhek, feladatok, írni fogok. Már évekkel ezelőtt elkezdtem a témák gyűjtését, és amint tehettem, máris elkezdtem az írást. Emellett sokat olvasok szépirodalmat, történelmi regényeket, minegy olvasási lázban égek, hiszen a hosszú munkás évek alatt erre jóval kevesebb időm volt. Tudom, hogy még tanulnom kell a novellaírást. Ezért szívesen olvasom a társszerzők írásait is. Napjaimat családom, nemrég született kisunokám édesíti meg. További fontos tevékenységem még a rendszeres uszodalátogatás, ahol nemcsak a sport a fontos, hanem a közösség is. Mindig van kivel beszélgetni, megosztani az örömöket, bánatokat, reflektálni az aktuális eseményekre. Szakmai honlap: https://rad8012.members.iif.hu/

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Pár lépésre a lélektől

Pár lépésre a lélektől   Tudatomba szökik az izgalom, Lassan hozzá indulok; Remeg minden testrészem, Majd elájulok.   Hozzám szól egy hang, Indulj el te

Teljes bejegyzés »

Éjszakai bagoly

Éjszakai bagoly lettem.  Egyedül, itt ülök szobámban,   szótlan.   Künn kuvikol a sötét éjszaka.  Már rég elmúlt éjfél,  de itt bent a fény ég még.  Fáradhatatlanul írok.  Megállni, pihenni nem tudok.  Egyre

Teljes bejegyzés »

Egy hét Alpulluban

Az égszínkék tavaszi égbolton fehér barika felhők sokasága legelészett. Lassan ketté oszlottak és előtűnt egy keskeny sáv a partok között. Milyen lélegzetelállítóan szépet teremtett a

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Bencze Margit

A szabály az szabály!

Végre eljött a tavasz! A fagyos márciusi napok után szokatlanul meleg április köszöntött be. A természet ébredni látszott téli álmából. Egyre gyakrabban és hosszabban sütött

Teljes bejegyzés »

Fecskelogika az (el)tűnő tavaszban

Fecskelogika az (el)tűnő tavaszban március A paneltömb szikáran magasodott a játszótér fölé, mint egy mereven sötét takaró, amit valaki a lélegző világra terített. A napfény

Teljes bejegyzés »
Prózák
Petes H. László

Képzelt égi traccs

részlet.   Valamikor, nem is olyan régen, egyszer, nem is akkor, hanem lehet tegnap, vagy inkább ma, talán holnap…bandukoltam az égi fellegek könyvtárába és összefutottam

Teljes bejegyzés »