Verseket írok,
Mégis prózákat tanulok könnyen.
Lehet azért bánok a rímekkel ilyen szörnyen.
Ennyi, én már nem bírom,
Mindjárt kicsordul a könnyem,
Én nem álmodhatok magamnak jövőt
Olyan könnyen.
Olyan könnyen, mint mások,
Mert míg lábaimon újra nem járok,
Addig csak magam alatt ások,
De lehet, hogy épp fát vágok.
Szokták mondani,
Hogy az életed könnyen el lehet rontani,
Főleg, ha magad alatt vágod a fát,
Amire éppen másznál.
Rájöttem, hogy én ezt csinálom
Minden alkalommal mikor azt kívánom,
Bárcsak ne lenne holnap.
De legyen! Mert lehetne rosszabb!
De valamiért mégis itt vagyok,
Most is épp nyomot hagyok.
Lehet nem alkotok nagyot,
De legalább még maradok.
Author: Busa Regina Mária
Az írás gyerekkorom óta az életem része. Szerzőként és kommunikáció szakos hallgatóként a kreatív írás és a médiavilág határterületei foglalkoztatnak. Verseim több, az Irodalmi Rádió által megjelentetett antológiában is olvashatók. 2022-ben „A jelen verse” című írásom megjelent a Marsbook Kiadó gondozásában kiadott Létvágytalanság című antológiában. 2026 februárjában látott napvilágot első önálló verseskötetem, Szerelemszilánkok címmel. Jelenleg kommunikáció és médiatudomány szakon tanulok az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatójaként. A digitális kommunikáció és a tartalomkészítés világa közel áll hozzám, szerzői közösségi oldalaimat is magam menedzselem, ahol írásaimmal folyamatosan építem az olvasói közösséget. A Szerelemszilánkok című kötet megrendelhető itt: https://webshop.marsbook.hu/Szerelemszilankok
