Verseket írok,
Mégis prózákat tanulok könnyen.
Lehet azért bánok a rímekkel ilyen szörnyen.
Ennyi, én már nem bírom,
Mindjárt kicsordul a könnyem,
Én nem álmodhatok magamnak jövőt
Olyan könnyen.
Olyan könnyen, mint mások,
Mert míg lábaimon újra nem járok,
Addig csak magam alatt ások,
De lehet, hogy épp fát vágok.
Szokták mondani,
Hogy az életed könnyen el lehet rontani,
Főleg, ha magad alatt vágod a fát,
Amire éppen másznál.
Rájöttem, hogy én ezt csinálom
Minden alkalommal mikor azt kívánom,
Bárcsak ne lenne holnap.
De legyen! Mert lehetne rosszabb!
De valamiért mégis itt vagyok,
Most is épp nyomot hagyok.
Lehet nem alkotok nagyot,
De legalább még maradok.
Author: Busa Regina Mária
Busa Regina vagyok, költő és író, Busa Regina Mária néven publikálok. Főként a költészet világában mozgok, de a prózaírás is közel áll hozzám. Munkáim középpontjában a szerelem áll – annak sokszínűsége, mélysége és árnyalatai. Hiszem, hogy ez az érzés az emberi lélek egyik legmeghatározóbb tapasztalata, ezért verseim és írásaim főként ezt a témát járják körül, de munkáim között találhatóak gyerekeknek szánt írások, humoros rövidprózák vagy a hétköznapokból merített versek is. Az irodalmi életben keresem a helyem, és nagy álmom, hogy egyszer egy saját kötetben is megjelenhessenek műveim.