A nap végén

ketyeg az óra csöppen a csap

ropog a tető koppan a csepp

susog a szellő reccsen a szék

perceg a bogár pattan a kép

 

csattog a rigó surran az este

kaffog a kutya remeg a teste

dobban a lépés kattan a zár

zizzen a lámpa lobban a gáz

Szanyi Ildikó
Author: Szanyi Ildikó

Szanyi Ildikó az Irodalmi Rádió szerzője. Saját honlapom: www.szanyiildiko.hu „Eltűnhetünk szép csendben, mintha soha itt sem lettünk volna. Óvatosan, lábujjhegyen is kiosonhatunk ebből a világból, de mennyivel menőbb már, ha fennmarad a neved egy könyvön, egy festményen vagy egy épületen. Vagy bárhol. A lényeg, hogy nem felejtenek el egészen. És ezzel egy kicsit olyan lesz, mintha tovább élnél. Mintha nem halnál meg teljesen.”

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Élő adásban

Mesélsz nekem, s én ámulok, Tanítasz is – hallgatlak: Hol késnek most a jambusok? Titkolt bókoktól pirulok, Bennem ritmusok tombolnak. Valahol rózsák nyílnak: Pirosak, mint

Teljes bejegyzés »
Versek
Sütő Ágnes

Bíborvirág

Sosem múlt a tél nyomtalan, a vidék úgy pihent a hó alatt, mint egy megfagyott pillanat. Ott élt száműzötten a Magány, komor szeme fagyszilánk, nem

Teljes bejegyzés »
Versek
Sütő Ágnes

Könnyek az éjben

Rockerfiú gyere, ülj le ide, mellém: Nézz velem körbe… a Vár lépcsőjén. Ott… átellenben… a Parlament bújik meg a sötétben, ablakán dülöngél a hold, az

Teljes bejegyzés »
Versek
Sütő Ágnes

Árnyékarc

Legyenek bennem s rajtam a színek: mélyek, sötétek. Botoljanak el előttem a fények. Legyek nappal is éjfekete, szívemet szurok- vér hevítse. Kék szemem jege vágjon,

Teljes bejegyzés »

hangszálszakadás.

te taszítottál oda, ahol most vagyok, és  sokan azt  gondolják majd rossz vagyok. gyűlöllek téged és gyűlölöm magamat, amiért együttes  erővel elvettük minden szavamat. meg

Teljes bejegyzés »