Meggyfa

Szárny-sziromba száll a szél, 

És én éretlen cseresznyeként csüngök egy fa tetején. 

Levelek karistolják a karomat, 

Cseresznye-íz cseng az ágak között, 

És csak

Süt a nap. 

 

Plöttyeteg idő van,

Napoznék, 

De én csak leégni tudok. 

 

Forrok,

Feléd

Fordulok.

 

Várok rád, 

Te a fa alatt szemlélsz, 

Nézed, mikor érik

A meggyfa. 

 

Te nem tudod, 

Hogy mindig is cseresznye volt a jelem az óvodában, 

Én nem lehetek meggy. 

 

Nézed a zöld zenélő játékát, 

Azt mondod, még nem jó, 

Éretlen vagyok neked. 

 

Elmész, 

Én még forgok, 

Fordulok utánad. 

 

Aszfalt-szilánkra zuhanok.

 

Nagy Sára Kata
Author: Nagy Sára Kata

Nagy Sára Kata vagyok, 19 éves. A művészet az életem, az éneklés, a zene, az írás, a fotózás, a rajzolás, a főzés-sütés. Egyik legkedveltebb időtöltésem a versek írása az éneklés mellett, mert ebben kiélhetem az érzésem és a kreativitásom. A szabad versekben találtam meg magam, bár több prózával és novellával próbálkoztam, de ezeket a műfajokat nem éreztem annyira közel. A verseimben több téma szokott megjelenni, de ezek közül a legtöbb a szerelmet dolgozza fel különbözőképpen, bár a körülöttem lévő diákvilág is belefonódik a műveimbe. Ha jobban meg szeretnél ismerni engem és a világom, csak, olvass bele az egyik versembe!

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Prózák
A. J. Vale

Csipi csibe és a síró medvebocs

Egyik reggel Róka Robi és Réka elindultak a baromfiudvar felé, hogy meglátogassák kis barátjukat, Csipit. A kapuban összetalálkoztak Károly kakassal, aki éberen őrizte az udvar

Teljes bejegyzés »

Rendezvény Cegléden

Még valamikor nyáron jelentetett meg egy „versíró pályázatot” a Ceglédi Kossuth Művelődési Központ. A pályázat témája a következő volt: „Szerinted is több rejlik a magyar

Teljes bejegyzés »

Kávéházi parafrázis

Attila, mondd, az hogy’ lehet: ki költő ma, és hisz, szeret, feles- leges?   A vers, az édes, ősi szó, ha fáj, ha szívdobogtató, sehol

Teljes bejegyzés »

A Bankus

Kornél a sötétségbe mered. Verandáján áll és dohányzik. Közben a gyengefényű izzó karcosan berregni kezd, a szél felerősödik. Szaladnak a gallyak. Úgy érzi, mintha figyelnék.

Teljes bejegyzés »