Szerencsés félreértés

Károly a vizsgaállomáshoz közeledett utánfutójával. Vidékre készült a mamához és észrevette, hogy vontatmányának lejárt a műszakija. Sebaj, – gondolta és a közeli autóklub felé fordult. Alig volt ötszáz méterre tőle, amikor villogva megállt mögötte egy rendőrautó.

-Jó napot kívánok! Jogosítványt, forgalmit kérek!
Károly átadta az iratokat. Gyorsan hajtottam? – kérdezte.
-Azzal nincs gond! Közúti ellenőrzést tartunk. – mondta az alacsony, mosolygós rendőr.
-Állítsa le a motort, amíg átnézzük a papírjait! – szólt a magas, szigorú arcú társa, majd hátramentek és beültek a járművükbe. Pár perc múlva Károly látta a visszapillantóban, hogy már az utánfutója rendszámát nézegetik.
-Tudja, hogy lejárt a műszakija?
-Igen, köszönöm. Csak ide gurulnék a vizsgáztatóhoz, ötszáz méterre. Meg is beszéltem vele telefonon. – mondta Károly.
-Hát ez bizony bírsággal jár! – mordult a magas.
-Nem lehetne elintézni valahogy? – kérdezte Károly, mire a szigorú arcú hátranyúlt, és a nyomaték kedvéért rátette jobb kezét a pisztolytáskájára.
-Mire gondol?
-Hát, hogy engedjenek tovább kérem! Csak 500 méter.
-Gyere! – mondta a mosolygós a magasnak és hátrahívta. Hagy menjen tovább! Még várják is a szervízben.
-Majd meglátjuk! Nézzük meg a lakcímét, tényleg a közelben lakik-e! – mordult a magas.

-Mutassa csak a kártyáját! – szólt Károlynak és elkezdte böngészni a betűket.
Tas-ná-di Károly! Egy csepp szünetet tartott. Maga ANNAK a Tasnádinak a rokona? – és erősen megnyomta a szavakat. Károly csak névrokonságban volt vele, de azt mondta: Hááát,…bizony lehet! – majd határozottan a rendőr szemébe nézett.
A mosolygós közbeszólt. – Gondolom, kempingezni megy, és az utánfutóban fekvő kerékpárra mutatott. Engedjük el, hagy menjen! – javasolta szigorú társának.
A magas megadóan sóhajtott egyet és azt mondta:
-Na jó! Elvezetjük a szervízig. Jöjjön utánunk, nehogy egy hülye rendőr megállítsa!

Bujdosó Miklós Gábor
Author: Bujdosó Miklós Gábor

Bujdosó Miklós Gábor vagyok. A „Tél és Karácsony 2022.” c. pályázatra küldött írásom óta nagy örömömre az Irodalmi Rádió állandó szerzője lehetek. Gyermekkorom óta olvasok, mesélek. Prózákat, verseket írok. Emlékeket kaptam idős emberektől, frisseket gyűjtöttem fiataloktól. Dolgoztam szállodákban, voltam kertész, fotográfus, éttermi vezető, hivatásomként evezős edző. Igaz és kitalált történetekkel igyekszem meglepni az érdeklődőket. Önálló mesekönyvem 2007-ben jelent meg. 2024 Könyvünnepére megszületett a Lírában kapható új novellás kötetem „Szökés a felhők fölé” címmel. Antológiákban is fellelhetőek gondolataim. Írásaimhoz kívánok egy kényelmes fotelt és benne örömteli időtöltést minden kedves Olvasómnak! Bujdosó Miklós Gábor https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/szokes-a-felhok-fole 

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Még mindig én…

– Te tényleg én vagy? A kislány hitetlenkedve nézett rám. Én elmosolyodtam. – Igen. Én vagyok te. Csak… egy kicsit későbbről. – Akkor hány éves

Teljes bejegyzés »

Vár az újabb tanév

Edit Szabó : Vár az újabb tanév Kérdezem egy barátom kislányát : Timikém, várod már az iskolát ? Szája széles mosolyra húzódik, – nagyon várom

Teljes bejegyzés »

Szabadon szállva

Hullámzó kék szőnyeg, Ég s felhő szőtte, Rajta fekete foltok, Csilingelő, csipogó hangok. Mi ez? Kérdem, S elképzelt térképem Olasz csizmát lát meg Az atlaszos,

Teljes bejegyzés »

A megbocsátás hajlékony padján

   A megbocsátás hajlékony padján     Ott ülni csak némán és csendesen, hallgatni mások megbocsáthatatlan, alávaló bűneit. Hidd el, talán úgy érdemes! Gyakran ellened

Teljes bejegyzés »

A szöcskék is látták

    A szöcskék is látták   A ráérősen jóleső szeptemberi kiránduláson nem messze a Dunától, hajborzoló langyos szellő igazítja a Vértes közeli utak mentén a

Teljes bejegyzés »