Boldogságban, szeretetben

Boldogságban, szeretetben

 

Hajdan bátran léptem be az óvoda kapuján,

elkísért engem a bátyó, anyukám, s apukám.

 

Egy mesebeli kastélynak a falai között,

a sok pici szorgos méh már vidáman zümmögött.

 

E csodálatos házikóban mindig álmodtam,

a varázslatos kuckóiban vígan játszottam.

 

Boldog szeretetben telt itt el minden perc, s óra,

tündérek tanítottak engem a szépre, s jóra.

 

Gyakran mondták nekem „Te vagy a tündöklő virág,

veled színpompás, mesés ez a gyönyörű világ”.

 

Ők voltak velem és büszkén fogták a két kezem,

verseket, mondókákat gyakran kántáltak nekem.

 

Eljött az idő most indulnom kell a nagy útra,

mindig dobogó szívvel gondolok majd a múltra.

 

A felkavart portól könnyes lett mind a két szemem,

lelkem ujjong és figyel, mert ti itt vagytok velem.

 

Én nyíltam, s cseperedtem rózsaszínű bimbóban,

én itt vagyok hát a sok-sok pink színű sziromban.

 

Én itt leszek nektek, mint piros szegfű és rózsa,

megyünk együtt a napsütésben, jég hátán, s hóban.

 

Huncut világ tud meg, hogy Letti egy vidám kislány,

hisz őseivel örökké repül egy nagy hintán.

 

                                               Cserepka István

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kicsiny falum KOSD

  A Naszály ölelésében megbújik egy falucska, ahol az estéknek még illata, a csendnek pedig dallama van. Kosd apró házikói között esténként ragyogó ablakok gyúlnak,

Teljes bejegyzés »

Önmagamtól messze

  Ne keress ott, ahol már nem vagyok. A tegnapok mögött, hol még egymásnak adtuk a holnapot.   Nem találsz mást, csak a székre dobott

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

A szabadság törvénye

Nem a kövek emlékeznek, nem az utcák őrzik a nyomot. A szabadság mindig ott születik, ahol valaki nemet mondott. Volt, hogy puszta kézzel álltak vas

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Ismeretlen nyomokon

A hegygerinc szélén állt, alatta köd és rengeteg. Szürke ruhát öltött magára, hogy ne marjon bele a hideg. Valaha ő vezette őket, ismerte minden mozdulatukat.

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Az erdő szeme

Sokszor jártam a bükkösben, ahol köd terül el a sziklák között. Hallgattam a lombok neszét, míg alkony szállt a völgy fölött. A vadőr azt mondta

Teljes bejegyzés »