Ó, te buta bolyongó lélek,
miért viszel magaddal,
mindenféle szépet,
viszel magaddal emléket
és képet,
magad mögött hagyva,
rosszat, kellemetlenséget,
barátod az idő,
mi segít ebben téged,
a keserűt édessé,
a fájdalmat enyhébbé teszi
véled,
s mi titok,
mely soha elő nem kerülhet,
ti kéz a kézben,
végleg megőriztek…
Author: Vallyon Miklós
1975-ben születtem Szolnokon, Egy kis faluban nőttem fel, majd innen sodort az élet az ország szinte minden irányába. Egy időre külföld is részese volt az életemnek. Jelenleg is Szolnok mellett élek. Az irodalom, az írás, a versek mondhatni mindig körülöttem forogtak. A versek írása igazán a 90-es évek második felében indult nálam, majd valamiért ez a folyamat megszakadt. Az utóbbi években kezdtem újra írni, és írok szinte folyamatosan.