Ünnepre hangolva

Beköszöntött az ősz, lassan itt a tél,

De a lelkedben, vajon felkészültél?

Ünnepi fények még ugyan nem gyúlnak,

A lelkekben, megértés vagy háborúk dúlnak?

 

Sajnos vannak kikben kialszanak a fények,

Magukban így szólnak: „semmibe se néznek!”

Elítéljük egymást, de talán nem kéne,

Nem tudhatod mi lakozik a másik szívébe!.

 

Jönnek az ünnepek, hangold a lelked rá,

Mint ahogy a gyermek várják az jézuskát!

Karácsony előtt még jön az öreg Télapó!

Remélem sok csokit hoz az öregapó!

 

Ünnepekre lassan hangolódva, élvezd kicsit,

Élvezd mitől szíved, lelked csak úgy visít!

Akinek van gyermeke ezt biztos megérti,

Kinek nincs majd egyszer ezt is megérti!

 

Néha mi felnőttek is, gyerekek leszünk ilyenkor,

Hisz szeretjük az ünnepeket, főleg vacsorakor!

Levesek, sültek illata lengi be a szobát,

Kintről a kutya vonyít: „ereszd be a komád!”

 

Ünnepek lassan-lassan közelednek,

És van kikre már csak megemlékeznek!

Nekik is szeretnék ezzel kicsit adózni,

Hogy beleírom őket, mert mind hiányzik!

 

Össze gyűlik az asztal körül a népsereg,

Mamák boldogan nézik, itt egy hadsereg!

Remélem kellemesen telnek az ünnepek,

Ilyenkor születnek az igazi „gyöngyszemek”!

 

Utolsó versszakba azt is írhatnám,

Idén nem lesz több, nem folytatnám!

De én biztos nem teszek ilyet,

Kívánok nektek boldog ünnepet!

 

 

 

 

 

 

 

 

Benyó Attila
Author: Benyó Attila

Benyó Attila vagyok amatőr vers író. Árnyai Attila versei álnévvel megtaláltok a facebook-on! Sokat tanultam eddig is és ezután is igyekszem tanulni az csapattól és persze más vers íróktól is! Igyekszem fejlődni. Hobbinak indult a vers írása számomra de mára kicsit több lett ez mint hobbi. A kerékpározás mellett az olvasás amivel kikapcsolódom!

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Szentélyem

Szentélyem   Az élet Isten ajándéka számunkra, Nagy terhet róla ezzel vállunkra. Hiszen egy földi útra kaptuk e testet, Nem tudhatjuk milyen jutalmat is rejthet.

Teljes bejegyzés »

Csend

Csend Csend van, néma csend, most olyan jó, itt nyugalom, béke honol, valóságos, olyan jó ez a csend, lassítok, megállok, kizárom a külvilágot, magam vagyok,

Teljes bejegyzés »

A vakond

A vakond   Élt egyszer az erdőben, Egy picike kis vakond; Mindenkivel viccelődött, Ő volt a főbolond.   Nem törődött semmivel, Egyre csak ásott; S

Teljes bejegyzés »

most, úgy…

lassan búcsúzik az élet… ő kérve kéri: adj oda mindent! mindent, mi elveszett, mi porrá lesz, feledett… adj mindent oda, nap mint nap, éleszd: szemében

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

mögül…

  .  .  . egy gondolatba rejtve a mozdulat szárnyat bont… rejtve benne a fényes ég, a nyugodt tó, a rezgő nyárfalomb, s a naplemente

Teljes bejegyzés »

Ne bántsd a virágot

Edit Szabó : Ne bántsd a virágot Hogy kerültél ide, kérlek magyarázd meg most énnékem, hegyek között nyíló viág bontogatja lila szirmát. Kövek mellett gyökér

Teljes bejegyzés »