Télidő

Elköszönt az ősz, de itt maradt a barátja,

Milliónyi ezüstös hópehely a kabátja.

Amerre jár,

Jéghideg vár.

 

Fagyba zárja a sűrű erdőt,

Földre húzza a könnyű felhőt.

Köd lesz,

Rögvest.

 

Betekint a meleg házba

Zúzmarát hint körbe rája.

Csengő csendül,

Ének zendül.

 

Tavasz dalát ha meghallja,

Ölelését abbahagyja.

Nyíló hóvirág,

Múló jégvilág

 

Szeredi-Lanszki Anita
Author: Szeredi-Lanszki Anita

Szeredi-Lanszki Anita vagyok. 1992-ben születtem Budapesten. Másodikos koromban kezdtem el először meséket, verseket írni. Nagyon szerettem papírra vetni a fantáziámat. Később egy nagy szünet következett az írás tekintetében. A tanulásra koncentráltam, elvégeztem az egyetemet, s biomérnök lettem. A gyermekeim születése ösztönzött újra mesék írására. A kisfiam nagyon szereti a fejből mondott történeteket, elkezdtem hát meséket kitalálni. Ezáltal újra megízleltem az írás örömét, s most már versek és novellák is kerülnek ki a kezeim közül. Óriási megtiszteltetés, hogy itt lehetek az Irodalmi Rádió közösségében és publikálhatom az írásaimat. Remélem, sok embernek telik öröme az alkotásaim olvasásában.

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Matyi cica

Miau, miau, hova meneküljek? Ez a kutya utánam futkos! Ah, a torkom! Ez fáj! Azt hiszem, nem fogok többet nyávogni! Erre a kutyára rá sem

Teljes bejegyzés »

Még mindig én…

– Te tényleg én vagy? A kislány hitetlenkedve nézett rám. Én elmosolyodtam. – Igen. Én vagyok te. Csak… egy kicsit későbbről. – Akkor hány éves

Teljes bejegyzés »

Vár az újabb tanév

Edit Szabó : Vár az újabb tanév Kérdezem egy barátom kislányát : Timikém, várod már az iskolát ? Szája széles mosolyra húzódik, – nagyon várom

Teljes bejegyzés »

Szabadon szállva

Hullámzó kék szőnyeg, Ég s felhő szőtte, Rajta fekete foltok, Csilingelő, csipogó hangok. Mi ez? Kérdem, S elképzelt térképem Olasz csizmát lát meg Az atlaszos,

Teljes bejegyzés »

A megbocsátás hajlékony padján

   A megbocsátás hajlékony padján     Ott ülni csak némán és csendesen, hallgatni mások megbocsáthatatlan, alávaló bűneit. Hidd el, talán úgy érdemes! Gyakran ellened

Teljes bejegyzés »