Télnek palástja
puhán terül a tájra,
dércsillagot szór.
Roppan a friss hó,
fehérbe merítkezik
az alvó világ.
Kandalló mellett
fűszeres bor illata
éveket idéz.
Fenyőfaágon
mézeskalács füzérek
fénytáncot járnak.
Angyalok dala
mécsesvilágot lobbant
áldott Szentestén.
Égi tűzjáték
hangos színözönt teremt –
bezárul a kör.
Korcsolyám éle
jégfelszínre sebet váj,
s tükörképet tör.
Bak-hurok szorít,
ismeretlen csillagok;
Víz mos új utat.
Author: Nagy-Hernádi Janka
Már gyerekként is különböző történeteket vetettem papírra minden szabad percemben... amíg írni nem tudtam, hát lerajzoltam őket. Ez a két szenvedélyem az évek során egyre erősödött: ha írok valamit, illusztrálom is, ha pedig rajzolok, ahhoz előbb-utóbb születik egy történet. Elsősorban meséket, gyermekverseket írok, melyek létrejöttéhez korábban szeretett óvodai csoportom, jelenleg pedig a kicsi lányom ad kimeríthetetlen ihletforrást. Instagram oldalam, ahol inkább illusztrációim, rajzaim vannak fenn: https://www.instagram.com/hirfaeldraws
2 Responses
Szép kis pelyheid tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita
Kedves Rita, örülök, hogy tetszettek és köszönöm a hozzászólást!