Ha már nem hallik hangom
Ha már nem hallik hangom, kezem nem ír többet.
Lelkem dallama és forrása, már nem táplálja e-földet.
Nem járom már többé, olykor szuszogva, e-világ erdeit.
Nem baktatok az ösvényeken, nem csodálom tölgyeseit.
Nem pásztázza szemem, bércekről a messzi távolt.
Nem látom már ahogy, szarvas a sűrűből törve gázol.
Nem nekem zenél, neszez, a mesés rengeteg.
Hűvös völgyek mélyén, eredet vizét, már nem lelem meg.
Nem szívom mélyen, tüdőmbe hegyeink illatát.
Tengernyi mezőn, nem keresem vadak lábnyomát.
Nem engedem el kezed, az örökkévalóságban is veled leszek.
Talán mit mondok neked fiam, építi lelked, és szellemed.
Egy villanás az élet, nagyon gyorsan lepereg.
Erős tölggyé válsz majd, és ezt együtt éljük meg..
Még bőven akad dolgom, és mond te is, ha nem látom mire vágysz.
Istent ne tagadd meg, és meglásd, bármivel elbánsz.
2022. 03.16.
Felföldi Lajos
Author: Felföldi Lajos
Felföldi Lajos vagyok. Gyöngyöspatai Palóc paraszt gyökérzetű, származású. Már gyermekkorom óta írok verseket. Ám hosszú évtizedek múltak el írás nélkül. 2019 óta viszont elég aktívan indult el az áradat. Azóta sorban születnek amatőr verseim. Amikről írok általam megélt vagy teljesen átélt, események, sorsok, természet, történelem, külső és belső emberi tulajdonoságok. A természet közeli fiatalkori életemnek köszönhetően, tudok így írni emberekről, állatokról, növényzetről és belső lélekről. Nem egyszerűen szobában, íróasztal mellett izzadom ki magamból írasaim. Senki és semmi vagyok a világban, mégis próbálok tanító jellegel is írni. Irasaim a szivárvány teljes skáláját, akaratlanul lefedik, utalok itt arra, hogy szerelmes, romantikus, természetközeli, történelmi tiszteletadás, spirituális, Gyöngyöspatai útikalauz, misztikum, pszichológiai. Vallást érintő versek a Keresztényi és Táltosi hitvilág miatt. Katona jellegű versek, tartalékos katonai szolgálatom gyanánt. Nem ego de! Adakozó lüktetés nem álca hanem valós megélt emelkedő érzés, többek között már több mint 20-szoros állandó véradó vagyok. Ezt inkább mint követendő példának említeniném, én is így kezdtem. És hálás vagyok érte! Nem csak írok, gyerekkorom óta rengeteget olvasok is így szókincsem és kifejezésmódom nem csak a Palóc származásnak köszönhető. Köszönetet szeretnék mondani az Irodalmi Rádiónak, hogy Éngem is és Másokat is felölel, lehetőséget nyújt antológiákban megjelenni és más felolvasó irodalmi estek keretében műveinkből...