Kinek a munkája?

Bianka: Hétfőn egy új kolleganő, Éva érkezett hozzánk. A főnöknőnk, Mariann bemutatta a csapatnak. Mivel Mariann szerint nekem túl sok a munkám, úgy rendelkezett, hogy annak egy részét, néhány szervezési feladatot is átvesz majd tőlem Éva, aki a szomszéd szobába került, mivel ott tudtak kialakítani számára helyet.

Pár nap múlva, talán csütörtök lehetett, amikor érkezett hozzám egy email Marianntól egy rendezvény megszervezésével kapcsolatban egyik olyan céggel, akikkel már évek óta együtt dolgoztam. Addig én vittem az ügyeiket. Amint megkaptam az emailt, rögtön hozzá is láttam a szükséges anyagok, mellékletek összekészítéséhez és a csatolt lista alapján kiküldtem a leveleket az érintetteknek. Többek közt Évának is, mivel ott volt a neve.

Még öt perc sem telt a körlevél feladásától és Éva kétségbeesetten rohant be hozzám azzal, hogy ez a munka rá volt kiszignálva és elkezdett feleőségre vonni, hogy én azt miért végeztem el helyette. Most mit fognak róla gondolni? Hogy ő ezt nem képes megcsinálni?

Én elsőre nem is értettem, hogy miről beszélt, hiszen ezzel a céggel a kapcsolattartás eddig az én feladatom volt. Mire Éva leült mellém, előkerestük a főnök levelét és megmutatta, hogy nézzem meg alaposabban. A levél neki szólt, a feladat neki lett kiadva és én csak másolatban kaptam meg a levelet. Akkor most ő is ki fogja küldeni a dolgokat, nehogy az legyen, hogy ő nem dolgozik rendesen. Mondtam, hogy rendben. Egyáltalán nem baj, ha kétszer is megkapják az érintettek. Éva úgy ment vissza a szobájába, hogy közben a folyosón mindenkinek elmondta, akivel épp összetalálkozott, hogy én jogosulatlanul végeztem el helyette a munkát. Mit mondjak irtó kellemetlenül éreztem magam. Már az is baj, ha az ember megpróbál rendesen dolgozni?

Végül Évával megbeszéltük a dolgot. És persze tanultam is az esetből. A leveleket figyelmesebben kell elolvasnom. Megnézni, hogy az ténylegesen kinek is szól és kik vannak másolatban feltüntetve csak azért, hogy tudjanak a dologról.

Éva: Hétfőn mentem először az új munkahelyemre. Annyira vártam ezt az állást. Örültem, hogy megkaptam. Nagyon izgultam, hogy minden rendben menjen. Kíváncsi voltam nagyon az új kollegákra. A főnöknő, Mariann már reggel bemutatott a csapatnak és elmondta, hogy mi lesz a munkám, mely cégekkel kell majd a kapcsolatot tartanom. Az aktuális, konkrét megbízásokat majd email-en fogom megkapni. Első feladatom az lesz, hogy ismerkedjek meg a kollegáimmal és figyeljem meg, hogyan kommunikálnak a különböző partnerekkel. Majd kaptam néhány önálló feladatot.

Csütörtök lehetett, amikor megkaptam az addig Bianka által koordinált céggel kapcsolatos feladatot Marianntól email-ben. Azonnal összegyűjtöttem a szükséges dokumentumokat és már éppen elkezdtem azok kiküldését, amikor észrevettem, hogy Bianka már ki is küldte ugyanazokat. Ezen teljesen kiakadtam. De hiszen a feladat nekem volt kiszignálva. Akkor miért végzi azt el Bianka? Meg akarja mutatni, hogy ő sokkal jobb munkaerő, mint én, aki csak most kerültem ide? Rögtön átmentem hozzá, hogy kérdőre vonjam. Továbbá akivel csak találkoztam a folyosón, mindenkinek elmondtam, hogy ez az én feladatom volt és el is végeztem Biankával párhuzamosan.

A dolog hamar Mariann fülébe jutott, aki mindkettőnket behívatott magához. Igyekezett lenyugtatni minket. Nem történt semmi baj. Egyszerűen csak duplán kapták meg a leveleket az érintettek, akiknek mindketten kiküldtük. De ezen túl legyünk figyelemmel arra, hogy kinek szól a levél és ki az, aki csak másolatban kapja azt meg, hogy tudomása legyen az ügyről.

Author: Radnóti Katalin

Budapesten születtem, itt tanultam, kémia-fizika szakos diplomát szereztem, dolgoztam tanárként, lett családom és unokám. Régóta dédelgetett álmom volt, hogy novellákat írjak életem érdekes eseményeinek felhasználásával a sok szakmai jellegű publikáció után. Elterveztem, hogy amint nyugdíjba megyek és lemennek a vállamról a munkából adódó terhek, feladatok, írni fogok. Már évekkel ezelőtt elkezdtem a témák gyűjtését, és amint tehettem, máris elkezdtem az írást. Emellett sokat olvasok szépirodalmat, történelmi regényeket, minegy olvasási lázban égek, hiszen a hosszú munkás évek alatt erre jóval kevesebb időm volt. Tudom, hogy még tanulnom kell a novellaírást. Ezért szívesen olvasom a társszerzők írásait is. Napjaimat családom, nemrég született kisunokám édesíti meg. További fontos tevékenységem még a rendszeres uszodalátogatás, ahol nemcsak a sport a fontos, hanem a közösség is. Mindig van kivel beszélgetni, megosztani az örömöket, bánatokat, reflektálni az aktuális eseményekre. Szakmai honlap: https://rad8012.members.iif.hu/