Parfüm

Múlt ragyogását
felidézi szívemben,
ennyi az enyém.

Elhalványodik
mégis színekben lüktet,
hullik rám a fény.

Felnyílik újra,
hogy sosem feledjem el:
Éltünk. Te meg én.

Törteli Tücsök
Author: Törteli Tücsök

Tóth Péter Lászlóné Vincze Zsuzsánna vagyok. 1964-ben születtem Nagykőrösön. Tanulmányaimat Törtelen, majd a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, és a zsámbéki Tanítóképző Főiskola falai között végeztem. Hálás vagyok tanáraimnak és osztálytársaimnak , hogy azzá válhattam, aki ma vagyok. Testvérem nem lévén ők voltak „jóban, rosszban” életem kísérői. Jelenleg még dolgozom, a ceglédi Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola néptánc tanítója vagyok. Két gyermekem van, fiam Budapesten, lányom Kecskeméten él. 2020 óta én is kecskeméti lakos lettem. Írói nevemet egy általam végtelenül tisztelt kollégámtól kaptam, mint becenevet, majd a pályázat kapcsán elgondolkodva nem is volt kérdés: én vagyok a "Törteli Tücsök” Az irodalom, a mesék világa mindig velem és bennem élt, verseimet tizenéves koromtól írom. A hagyományos versformák lassan ,az utóbbi időkben elindultak a modernebb kifejeződés felé, bár ez részemről nem tudatos. A biztatások ellenére a múlt évig csak a fióknak, aztán következett a fordulat. 2023.augusztus 03.-án 41 éves kapcsolat,38 évnyi házasság után meghalt a férjem, társam , másik szárnyam. Betegsége, majd az egyedüllét hónapjai olyan erővel szakították fel bennem az addig csendes, alkalmankénti írás folyamát, hogy nem tudom és nem is akarom magamnak megtartani . Hiszem, hogy segíthetnek a versek-köztük az enyémek is- azoknak, akik fájdalmas veszteségüket nem tudják...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Patak partján

Patak partján   Patak partján üldögélek, Lábam vízbe lógatom; Nézem az eget, s a Napot, Kinek bánatom mondhatom. Sóhajtozom magamnak, Gondolkodom, hol kezdjem; A világ

Teljes bejegyzés »

Nincs majd, csak most

  Nem gondolhatod, hogy mindig lesz majd holnap, Mert nem mindig adódik számodra másnap. Ne állj bőrönddel a vasútállomáson, Nincs „MAJD” kiirás az óriás plakáton.

Teljes bejegyzés »

Ködbe zárt álom

Ködbe zárt álom Lágy köd ül a fákon, csend csobban az éjben, egy fény rezzen bennem, mint csillag az égben.   Fölfelé nézek, hol álom

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Bencze Margit

Képeslapok Porečből

Hat emlék, amelyet a tenger adott “Nyaralni tudni kell, és ti tudtok is! “- jegyezte meg egyik barátnőm, miután meséltem neki az idei horvátországi nyaralásunkról.

Teljes bejegyzés »

Lélekradír

Mondták már, hogy nem kellene, Vakon bíznod abban, ki hitványan szeret? Hogy kár lenne másoktól függened, remélve, hogy elég a szeretet? Ha egyszer felnyílik a

Teljes bejegyzés »