Juhos Viktor
2026.10.11.
Nincs hozzászólás
Ez a novella az Irodalmi Rádió Hűs hajnalok lehelete című antológiájában megjelent írásom változata. Egy ragyogó szeptemberi napon mentem fel először Zoliékhoz. Ugyanabban a
A tűzokádó csigasárkány (képmese) csúszott a nap lefelé, a csigasárkány égen fölfelé lomha teste a hegy mögül, emelkedett, tömörült egy nagy lángnyelv kicsapott, szürke felhő
Egyszer furcsa dolog esett meg velem. Kirándulni készültem, de hallottam, hogy a szomszédban nagy öröm van. Ugyanis a szomszédom unokája kismacskát kapott ajándékba. Nem kell
Üzenem neked, hogy jól vagyok. Kedvükre kergetőznek a napok. Langyos szél fúj, majd a fény ragyog. Szép ősz van, én mégis fáradt vagyok. Lombok
Mint utolsó fahasáb a tűzhelyen, Úgy lángolt utoljára a nyár bennem. Október parazsát felszította a nap, És tüzet fújt rá a élénk déli áramlat.
Forró nyári napon mikor az ember még saját bőrét is levenné én csak az estét vártam. Na nem azért mert az éjszakai élet vonzott vagy
Állomások,fránya vonatok szerintem mindenki járt már úgy az előbbin, hogy az utóbbiról lemaradt. Most én is így jártam. Hiába minden igyekezet lótás futás, ment el
Életek és harcok, Villámok és fagyok, Csillámló csillagok, Szeretlek csillagom. Világom bonyolult, Világunk, komor úr. Eltévelyedések, Elmék, repedések. Vicces egy kacifánt, Tépek egy
A csend élete Időtlenné válik a pillanat, mikor az éjben eltűnik minden földi zaj, és csak téged hallgatlak. A csendben fénylik arcod, mint
Egyensúly Fény nem ragyoghat, ha nincs mögötte árnyék, A nappal létéhez kell a sötét játék. A tengeren sem lenne dagály vagy apadna csendben, Mindennek helye
Örökké veled Nemcsak a múltat és a jelent osztom meg veled, hanem a jövőt is, mert nélküled az idő örökkévalósága üres lenne.
Edit Szabó : Az anyák nem felejtenek Az anyák nem felejtenek, a szívük mélyén rejteznek kínkeservek és a bánat, vígasztalást nem találnak. Ha odavész a
… még fáj, neked már nem… kezemből kezed kihullt, nem felelsz… te tudod… nem kérdezem kezdetből vég, így lehet… pihe a szárnyam, lehúz a föld
Érzem hogy már menni akarsz, Nem tarthat itt semmi balansz. Lelked elvágy most messzire, Titkod nem bízod senkire. Ugy érzed leélted élted, Úgy
Szeretni kéne újra. Tiszta szívvel, odaadóan. Szeretni a jövőt, és a múltat. Szeretni a jóban, és a rosszban. Szeretni úgy, ahogy még soha, mint akinek
2026. október 6-án felolvasó délutánt tartottuk a Körúti Könyvtárban Zandi (Zeisel Andrea), Radnóti Katalin, Wágner Judit és Serfőző Attila írásaiból. A megjelenteket a könyvtár vezetője,
Edit Szabó : Hogyan tovább Gyere Barátom ! Homokból font tested átkarolom, magam alá gyűröm, bírkózom erejeddel. Nem nézem gondolatod,mit akarsz, győzni vagy veszteni. Kinyitod