Bálint másodszor is elolvasta a mondatot, mert elsőre nem egészen értette, vagy inkább nem akarta érteni, mit jelent. Farkas András profilját emlékoldallá alakították. A kávéfőző
Talán nem látszik Lehet, hogy nem látszik rajtam, de rengeteg mindenen mentem már keresztül. Megtanultam mosolyogni akkor is, amikor belül egyáltalán nem voltam jól. Voltak
Szomorú vagy? Hát hogyne lennél szomorú, Az egész életed egy jó hosszú búcsú. Születéstől az elmúlás felé haladsz, Néha csak cammogsz, néha pedig már
A csillagokkal játszottál. Velük együtt táncoltál. Általuk ragyogtál. A vidámság maga voltál. Határtalan szerettél. De közülük egy lettél. A halhatatlanság egén Magad vagy a
Edit Szabó : Együtt könnyebb Adom kezem, fogja kezed, szeretettel nyújtom neked, barátságnak ajándéka, találkozás hozadéka. Kéz kezet fog, együtt könnyebb, régi szokás, úgy erősebb
Silas azon mosolygott magában, mit gondolhattak a parton bámészkodó falusiak. Ha felnéztek a sziklaszirtre, magányos, fiatal férfit láthattak, aki hosszú pózna végén vonagló, szőrös állatot
Unalom Korhadt, szögletes fal az ég. Nehézkes, állott szagú szoba fala. Minden kimondott és leírt szó elhervad a bútorok fájának tikkadt illatában. Az élvezett
Zene Egyedül ez tud adni a világnak egy feljebbi, tiszta réteget. Egyedül ez tud színt adni egy hétköznapi, ha nem is sivár, de egyhangú,
Az a bizonyos ház, ahová Seamust irányították, a városhatár közelében állt. Kinézetre pontosan olyan volt, mint a település összes többi könnyűszerkezetes lakóépülete, de ha a
Meg lehet-e fejteni az életet egy papíron? Meg lehet! De ezt a nagy terhet valóban elbírom? Lehetetlen-e magamban mindezeket leírnom? Te ember, kérlek hallgasd meg
Ha az ember énekesmadár lenne, akkor minden jót s nemest elfeledne, egymaga szállna fent a tágas égen, és otthagyná társait a mélységben, Éneke is csak
Nem akarok színtelen rózsa lenni, Nem akarom hogy az alma keserű legyen, Nem akarok ízetlen kenyeret enni, Nem akarom hogy a szivárvány szürke legyen, Reszketek
Volt egy rózsa minek csak tövise volt szirma nem, képtelenség volt felfogni, lehetetlenség volt őt, kézbe fogni. Olyan volt ő mint egy égi élő holt
Futva menekülök az emléked elől, Úgy érzem a fájdalom szép lassan megöl. Hatalmas a szeretet és a hiányod, Reméltem ezt egyszer szívemből kivágod. Nem
Néhány tabletta az ágyon és egy újabb nap, amit megint végig kell csinálni. Egy kis keksz, hogy nyolckor ne üres gyomorra vegyem be a kéket.
A festő Ködös őszi tájon, egy nőt látok merengve, Előtte állvány, és vászon kezében ecsettel. Virágot fog festeni? Csóválja fejét. Sóhajában látni vélem, meleg
A nap magasan járt az égen, amit hatalmas sasok szeltek át. A ragadozók a liget felett körözve lestek prédára. Ardira sötét árnyék vetült és az
