-
Egyed-Husti Boglárka
Írások
Ülök a HÉV-en
Ülök a HÉV-en. Írta: Egyed-Husti Boglárka Épp jelez a telefonom és az alábbi hozzászólás érkezik az egyik novellám mellé. „Bogi! Ülök a HÉV-en és sírok....
Utca zenész
Utca zenész Egyed-Husti Boglárka Épp mennék fel mozgólépcsőn az aluljáróból, amikor megüti a fülem a kellemes gitár dallam. Elindulok a dallam irányába. Kiérve egy fiatal...
Utazás a semmibe
Utazás a semmibe. Írta: Egyed-Husti Boglárka „Jó estét”-állok meg a peronnál és a jegyellenőr már épp zárta volna be a jegypénztár ajtaját, amikor én az...
Túl az Üveghegyen
Túl az Üveghegyen. Írta: Egyed-Husti Boglárka A hegy csúcsa összeér a felhő csúcsával, olyan, mintha a két világ a menny és a pokol összeérne, majd...
Történet az írásról
Történet az írásról. Írta: Egyed-Husti Boglárka Kislányként apukám gyakran mondogatta, hogy olyanok az ujjaim, mint azoknak a művészeknek, akik zongoráznak. Vágytam rá, hogy zongorázhassak. Persze...