Olykor egyáltalán nem hallottunk vagy keveset olyan magyarokról, akik évszázadokkal ezelőtt éltek, tettek, harcoltak, alkottak, maradandó értékeket hagytak maguk után. Mert beszéltek róluk, feljegyezték nevüket, írtak tetteikről. Emléket állítottak nekik. Idegen világrészeken, kontinenseken. Más népek is számon tartják a saját múltjuk nagyjait, őseiket, hőseiket. Mesék, legendák, anekdoták, régi irodalmi források vannak és lehetnek még. Múltunk, nemzeti történelmünk számtalan területéről. A fáradhatatlan kutatói évtizedeket szenteltek a tények, adatok felkutatására. A helytörténészek áldozatos munkáiról nem is szólva. Ez a rövid írás csak egy kis részlete a saját forráskutatásaimnak. Komolyan veszem azt, aki elolvassa, nagyra tartalak Téged, kedves Rita, köszönöm. Megerősítő az elismerésed, a hozzászólásod számomra. Szerzőként, íróként jó lehet az út, amelyen járva eljuthatok majd a nagyobb terjedelmű írásműig is. A valóság tényei a fikcióra válthatnak, amikor eljön majd az írás ihlető ideje. Más népek is ápolják, ismerik, emlegetik a saját múltjuk hősi vagy újabb és újkori nagyjait. Szándékom az, nevüket ne felejtsék el a ma olvasói sem! A tiszta és hasznos élettel szerzett tekintélyüket nem lehet semlegesíteni, se kioltani, sem lerombolni. Emlékezzünk rájuk, a mieink! Tanulságos, hasznos, romolhatatlan értékeket találhatunk, példaértékűt bennük. Róluk olvasva.
Kívánok Neked további szép alkotói pályát, mindig figyelemmel kísérem remek írásaidat. Szeretettel: Ágnes
Nem vághatók el a történelmi múlt kötelékei. Mindig köt, dicsőségével, dicstelenségével. A tegnap holt hamvában találtam életrajzi adatokat, régi fényképeket róla. A megpróbáltatásai, félelmei, rettegései, a testi és a lelki gyötrelmei az írói, szerzői képzeletemben született. Összefonódott a tényszerű adatokkal. Megrendítő történetté vált. A szavaid szerint- szomorú, alkalomhoz illő írás. Ezt olvastad érdeklődéssel. Köszönöm. Fejet hajtottam előtte. Aki – megint idézlek Téged: a szó nemes értelmében ember maradt az embertelenségben. Az írás dátumában valóban elütés van, 2023. november 27-én írtam.
Szeretettel: Ágnes
Ma, október 11-én, a Lánygyermekek világnapját ünneplik. Ha köszöntólapot írna valaki, a Te szavaid kerülhetnének rá: élhessenek, boldogulhassanak, „nagyon kedves, szerethető, örömmel és tetszéssel” körülvéve mindenütt a világon.
Kedves Rita, köszönöm, hogy olvasója lettél írásomnak, és érdeklődéssel. Örülök minden mondatnak, szavadidnak, mert a saját véleményedet osztottad meg velem a témával kapcsolatban. Megerősítettél abban, író és olvasó együtt teremt világot, mert reflexiót váltott ki benned. A személyes érzéseidet, véleményedet, tartalmas gondolataidat magamba zártam. Nevedet megjegyeztem örökre, mert első bejegyzésem első hozzászólója Te lettél. Szeretettel, Ágnes
Olykor egyáltalán nem hallottunk vagy keveset olyan magyarokról, akik évszázadokkal ezelőtt éltek, tettek, harcoltak, alkottak, maradandó értékeket hagytak maguk után. Mert beszéltek róluk, feljegyezték nevüket, írtak tetteikről. Emléket állítottak nekik. Idegen világrészeken, kontinenseken. Más népek is számon tartják a saját múltjuk nagyjait, őseiket, hőseiket. Mesék, legendák, anekdoták, régi irodalmi források vannak és lehetnek még. Múltunk, nemzeti történelmünk számtalan területéről. A fáradhatatlan kutatói évtizedeket szenteltek a tények, adatok felkutatására. A helytörténészek áldozatos munkáiról nem is szólva. Ez a rövid írás csak egy kis részlete a saját forráskutatásaimnak. Komolyan veszem azt, aki elolvassa, nagyra tartalak Téged, kedves Rita, köszönöm. Megerősítő az elismerésed, a hozzászólásod számomra. Szerzőként, íróként jó lehet az út, amelyen járva eljuthatok majd a nagyobb terjedelmű írásműig is. A valóság tényei a fikcióra válthatnak, amikor eljön majd az írás ihlető ideje. Más népek is ápolják, ismerik, emlegetik a saját múltjuk hősi vagy újabb és újkori nagyjait. Szándékom az, nevüket ne felejtsék el a ma olvasói sem! A tiszta és hasznos élettel szerzett tekintélyüket nem lehet semlegesíteni, se kioltani, sem lerombolni. Emlékezzünk rájuk, a mieink! Tanulságos, hasznos, romolhatatlan értékeket találhatunk, példaértékűt bennük. Róluk olvasva.
Kívánok Neked további szép alkotói pályát, mindig figyelemmel kísérem remek írásaidat. Szeretettel: Ágnes
Nem vághatók el a történelmi múlt kötelékei. Mindig köt, dicsőségével, dicstelenségével. A tegnap holt hamvában találtam életrajzi adatokat, régi fényképeket róla. A megpróbáltatásai, félelmei, rettegései, a testi és a lelki gyötrelmei az írói, szerzői képzeletemben született. Összefonódott a tényszerű adatokkal. Megrendítő történetté vált. A szavaid szerint- szomorú, alkalomhoz illő írás. Ezt olvastad érdeklődéssel. Köszönöm. Fejet hajtottam előtte. Aki – megint idézlek Téged: a szó nemes értelmében ember maradt az embertelenségben. Az írás dátumában valóban elütés van, 2023. november 27-én írtam.
Szeretettel: Ágnes
Ma, október 11-én, a Lánygyermekek világnapját ünneplik. Ha köszöntólapot írna valaki, a Te szavaid kerülhetnének rá: élhessenek, boldogulhassanak, „nagyon kedves, szerethető, örömmel és tetszéssel” körülvéve mindenütt a világon.
Kedves Rita, köszönöm, hogy olvasója lettél írásomnak, és érdeklődéssel. Örülök minden mondatnak, szavadidnak, mert a saját véleményedet osztottad meg velem a témával kapcsolatban. Megerősítettél abban, író és olvasó együtt teremt világot, mert reflexiót váltott ki benned. A személyes érzéseidet, véleményedet, tartalmas gondolataidat magamba zártam. Nevedet megjegyeztem örökre, mert első bejegyzésem első hozzászólója Te lettél. Szeretettel, Ágnes