-
Horváth Edina Anna
Írások
Bennem élsz Anyukám
Még hallom a lépted álmaim mélyén, még látom a mosolyod pirkadatkor. Nem fogtam elégszer a kezed, Anyám, visszahoznám a múltat számtalanszor. Eltelnek a napok a...
Egyedül lépek
Egyedül lépek Nem bántok mást, nem bánt senki, csend ölel át, nem kell félni. Nincs, aki mellettem ébred, nincs titok, így baj se érhet. Nem...
A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJÁRA
A nagy költők nyomában óvatosan lépkedek, törékeny ott a por is, nyomukba nem érhetek. Szavak között suhanok, lebegek, mint fáradt ág – hangjuk csendje visszacseng,...
Testem éled
Ajkad perzsel, tűz és máglya, piros arcom, mint a fáklya. Ujjad nyomán testem éled, szemed tükrén fényben égek. Erős sóhaj, vágy és szavak, elmúlt éjfél,...
Üzenek a széllel
Elmentél, itt csak a csend maradt, nem hallani már halk sóhajod. Az idő lassan tovább halad, de bennem él minden óhajod. Űr tátong, mit semmi...
Gyógyító költészet
Minden reggel, mikor borúsan ébredek, a valóság viharos útján lépkedek. Lelkemet mardossa a szomorú dallam, mikor elér a szívemhez, le kell hogy írjam. A versírás...
Emlékezünk Rátok
Csendben állunk, fejünk hajtva, Emléketek’ szívünk tartja. Neveteket őrizgetjük, lelkünk mélyén még ölelgetjük. Réges-rég mind együtt mentünk, nevettünk és álmot szőttünk. Most az emlék fonja...
A szeretet fénye
A szeretet nem kér, nem vár, csendben ragyog, mint holdsugár. Nem mér időt,nem számol napot, felolvasztja szíved, ha hagyod. A boldogság nem harsány szó, nem...
Lakathoz a kulcs
Szerelem simítja kis szívemet, ahogyan a szép arcodat nézem, régen zenélt bennem ilyen érzés, de még most is csak magamat védem. A véletlen sodort az...
Nőnap Édesapám nélkül
Horváth Edina Anna: Nőnap Édesapám nélkül Kinyílt rég a hóvirág most kibújt az ibolya, hiába a napsütés, nem vidít fel engem rég. Első voltál...