-
Kőnig Eszter
Írások
A boldogságra mindig várni kell..
A boldogságra mindig várni kell. Leeresztett tekintettel, Meghunyászkodva, földig hajolva, Mélyen belül tücsökzenét mormolva. Telnek a fényes hétköznapok. Vidámkodó ragyogást vajon mikor kapok?! Várj még,...
Menyegzőre várva
Eljött ez a nap is, melyet annyira vártam, Magamat Neked aranytálcán kínáltam. Felragyogott lelkemnek fényessége, Ez lesz szerelmünk igaz ékessége. Szívem hangosan dobog, orgonára várva,...
Vágyódás kifelé
Szabadulnék, lennék űzött vad, Nem állna utamba semmi had. Szívemet mardossa a kín sava, Vágyódó lelkemnek bús szava. Gúzsba kötve pincében élek, Rabként apró...