Írások
Kovács Gergely: Alig(ha)ikuk – 5.
Szomjazva oson Béla bá’ a szomszédba. Sót nyalt az öreg. Eltűnt a zöldség, nem őrizte a kecske. Répát bíztak rá. Ledarálta Pál egy egész disznó...
Kovács Gergely: Alig(ha)ikuk – 4.
Füstöl a gyújtós, sehol se látni lángját. Rossz tűzre tett fa. Aludna a ló, de majd lefagy a lába. Rövid a paplan. Nagyra nőtt a...
Kovács Gergely: A kert
Bármit mondhatott volna utolsó szavaival Bonyhádi Lajos, nyugalmazott gépészmérnök. Élete utolsó perceiben csak ketten álltak ágya mellett. Felesége néhány évvel korábban hunyt...
Kovács Gergely: Visszaemlékezések – 12.
40, 39, 38… Talán édesapám tehet mindenről. Tudják, tudjátok, hogy van ez, olyan jólesik néha egy kis önpszichológia, egy kis magunkba nézés,...
Kovács Gergely: Elérte célját a portugál halászok mesterkedése
Egyre csak sokasodnak Mirko Lažać, a rijekai székhelyű Horvát Nyershalászati Liga elnökének gondjai. A közelmúltban annyi probléma szakadt a nyakába, hogy már-már...
Kovács Gergely: Csillagnéző
Viktória Budapesten látta meg a napvilágot, tősgyökeres pesti családban. Szülei legnagyobb örömére szorgalmas, alázatos diák volt, százból százszor is az órákat választotta...
Kovács Gergely: Alig(ha)ikuk – 3.
Népi hagyomány Zöld erdőben jár, locsolócsövet ürít. Húsvéti szükség. Omlásveszély Simlis kőműves fából vágta a téglát. Köntörfalazó. Alvásgondok REM és NEM alvás, egy betű a...
Kovács Gergely: Alig(ha)ikuk – 2.
Összehangolás Koordinátor: jól hangzó garancia a szétesésre. Mai jóslat Felébredt a jós. Ma tűzben fog elégni három óceán. A baj receptje Végy egy oszlopot, adj...
Kovács Gergely: Alig(ha)ikuk
Arany Meghalt az ötvös. Sok barátja temette. Aranylelke volt. Tévút Pál Pestre indult, de útközben eltévedt. Veszendőbe ment. A férfi helye Felül szerető, melletted férfi...
Kovács Gergely: Nem adja fel a bulizós altatóorvos
Van úgy, hogy egy igazán korszakalkotó, az emberiség sorsát gyökeresen megváltoztató felfedezéshez a puszta véletlen vezet el. Gondoljunk csak a penicillinre, a...