Tavaszi nap fénye Most szívemre lelt a tavaszi nap fénye, egy kóbor felhőről integet a béke. A fejét emelte: Jó reggelt, jó reggelt! és...

Az őszi naplementében Az őszi naplementében állnak a fák. A táncosok karjaikat lassan nyújtják, mintha elérhetné aranylóan fénye, egy-egy lehulló csepp a sárga levélre. Az...

A ház A ház, ahol gyermek voltam, s gondtalan otthona magamfajta léleknek, apám, anyám tárgyai egy sarokban velem, leletei az életnek. A tiszta szobában szőnyegük...

Körülötte Megnyugodott vele az idő. Néha napján mégis egy felhő kedvét szegi a nagyapának, szívén az évek kalapálnak. Körülötte nevető szemek, tavaszi fény és zöld...

Hazafelé Még csak érintette, nézegette a nyár, s a megszőkült búza, árpa kalásza vár, és színezi pipacs, szarkaláb a földet, szép pirosa, kékje öleli így...

Valahányszor Valahányszor fény simogatja a tájat, benne vélem érezni édesanyámat, mintha még a járásomban terelgetne, mintha még legalább egy álom lehetne. Talán rigó a kerti...

Erdélyi álom Hidegben minden takaró sokat érhet, ma összehúzta magán a melegséget. Álmában anya szemében szálfa fenyő, értette tekintetével Dsida Jenő. Egyenes törzse, ahogy tört...

A szavak A szavak visszaszöknek, kérdeznek, kis válaszok vannak, ha léteznek. A nagyszülők távoli mondatok, messziről vezetnek gondolatok. A szavak visszaszöknek, intenek, apámé csillaghullást hintenek....

Augusztus elején A szomjas tájat megszánta egy-egy felhő, többször is megeredt csendesen az eső, s hullottak porba az augusztusi könnyek. Földről a pára lassan felemelkedett,...

Szavakat hajigálni Mikor verset írok lelkem tárom fel, béklyómat tündérekkel oldhatom el. Ünnep közelsége kis rőzséket gyújt, felébred benne a szellem és a múlt. Őrzöm...