Emlékül barátaimnak Lábát lógatva fény ül a parton. Közelebb hajol egyre az alkony, és engedi itt, hogy a víz vigye, még hullámokat szelídítene. Száz meg...

A megírt vers Ma még megbocsájt az idő, miként az árnyék, hossza nő, hogy egyre több jel arcomon, árulja el rútan korom. Talán egy tündér...

Anyához Éjszaka volt. Talán holdnyi fényre úsztak foltnyi felhők, és csillagok hunyorogtak, mint távoli utat jelzők. Éjszaka volt. Talán fagyos hajnal után napos a táj....

Dal Őriz madárdalt, gyermek kacagást, mamák szemében égő ragyogást. Emlékem őrzi sok-sok limlomját, ősz veszi körül az álmodóját. Egy templomról a hegyek ölében, ahol kérhetett...

Egyszer Egyszer reggel szorongva, leszel egy hang sarokba, leszel dallam, hangjegyek, egyszer nagyon szeressenek. Egyszer nyílik az ajtó, leszel rajta kulcstartó, leszel nyitás, nyikorgás, egyszer...

Őszidő Miféle nyugtalanság hajt ma szeptember szép gyermeke, ötvenen túl miféle dalt ölelne át szerelmese? Lelne-e gyógyír gyengeségre, ami elrejt egy szamarat? Ötvenen túl, de...

Tavaszi képek Még fázik talán az élet, de már virágzó költemény, és bizonytalan szirmain játszik a túl távoli fény. Szólhatna minden lélekért egy-egy madárnak éneke,...

Vágyódás Az éjszaka várakozó e hatalmas ég alatt, a remény későn fekvő, őrzi a csillagokat, ahogy nagyapám meg én, de a múlt tántorog, Göncöl szekér...

Vésztő-Mágori dombok Hallgat a föld, mint jó szülő, és rejt mélyre emléket. Minden élő vagy őszülő, átölel egy nemlétet. Az első hang még itt lehet....

Vallomás Én olyan gyenge voltam, ha szóltam: halkan szóltam, és vézna meg pénztelen, ismert itt minden névtelen. Én tudtam mi a bánat, láttam, ahogy kíséri...