Rózsa Iván: Betétdíjas szárazság Kiszárad a kukorica. Kiszárad a napraforgó. Kiszárad a föld. Kiszárad már-már az ember is. Lassan kiszárad már a Föld nevű bolygó…...

Rózsa Iván: Ősz Mindig vöröslőn Köszönt be hozzánk az ősz: Szürkén távozik. Budakalász, 2024. szeptember 5. 0

Rózsa Iván: Előttem, mögöttem… Előttem az élet: Rövidebbik, rusnyább része… Mögöttem az élet: Nagyobbik, szebb szelete… A haláltól nem félek: Csak tehetetlen düh ne közeledne!...

Rózsa Iván: Rezümé (12 összefoglaló haiku) Reszket a bokor, Mert vércse szállott reá: Nagyon fél szegény… Jósnak bizonyult Költő: könnyen eldobott Özvegyi fátyol… Jövőt jövendölt,...

Rózsa Iván: Hősök és az emberiség A hősök, az igazi hősök viszik mindig is előre a világot. De tulajdonképpen tényleg előre haladunk? Megérdemli az emberiség...

Rózsa Iván: Mohács, 1526 A hazát védték, pedig óriási volt a túlerő… Úgy érezték mégis, elég bennük az erő. Vagy nem akartak élni török megszállás...

Rózsa Iván: Élet és halál urai Koponyalékeléstől a Covid-oltásig : korszerűbb lett az ókori Egyiptomtól máig az orvostudomány… Budakalász, 2024. augusztus 2. 0

Rózsa Iván: A bölcsek köve A bölcsek bölcsességével sohasem nyilvánítjuk ki látványosan; mennyire szeretjük önmagunkat. Aki nem szereti saját magát, másokat sem tud. Legyünk olyanok,...

Rózsa Iván: Az igazi hős Akit azzá tesznek, sohasem volt igazi hős, csak egy mesterkélt imposztor. Az igazi hős annak születik, és adott történelmi helyzetben...

Rózsa Iván: Az utazó (8, ∞ haiku) Vándor a Földön: Utazol ide-oda. Helyed megleled. Minden az otthon: Jól érzed magad itt, ott; A mindenségben. Vendég...