Edit Szabó : Napkelte Kora  reggel hunyorog, redőny résein napfény kuncsorog, bebocsájtását kéri, szobában új napot jelenti, fénye keletről érkezik kérve, engedjek neki, az ágy...

Edit Szabó : Kertek, mezők virága Mezőn, réten, rónaságon előtünnek a virágok, színeikkel hívogatnak, illatukkal csábítanak. A fű közül bújik éppen illatával vonzva méhet, gyógynövények...

Edit Szabó : Fehér galamb Galambpár a levegőben repdesnek egymást kerülve, társát keresi mindkettő, reményekben ők esendők. Csillognak hófehér szárnyak villantanak párat bátran, tavasz titka...

Edit Szabó : Az én hitem „Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga ?” Szemem előtt betűk szökkennek, életre kél a vers maga....

Edit Szabó : Mondhattam volna Szerelem tüze hirtelen lobban követi oly hamar esküvő, lelkem és szívem a mennyekig ér, örökké ” boldog, mert veled él...

Edit Szabó : Felébredt a tavasz Kertem alatt Hernád folyó a tavasznak már behódolt, csendben folyik tiszta vize, kéklik mint az ég felette. Bokor zöldül...

Edit Szabó : Hortobágyi rónaságon Az Alföldnek rónaságán van egy folyó, a Hortobágy egyik partról a másikra, kilenclyukú a híd rajta. Évezredes hagyományként sűrűn lakott...

Edit Szabó : Talán igen .. ? nem gondoltam soha mit is veszíthetek, fejem ezernyi gondokkal mindig tele, pirultam néha a fekete ruhámban, mikor csábító...

Edit Szabó : Dalolj madár Magasan a levegőben, almafának tetejében, bimbódzanak virágszirmok, sárgarigó reá szállott. Sárgarigó fa tetején, dalold azt hogy szeretek én, dalolj soká,...

Edit Szabó : Igaz mese egy vándorról Nagyon régi esemény, amiről most mesélek én.Volt egyszer egy legény, sok csatát megharcolt, de immár bújdokolni kényszerült. Egyedül...