Edit Szabó : Nem kérdem magamtól… Nem kérdem magamtól, mi lesz velem ? legyen béke sorsommal, megérdemlem, a mindennapokban ébredjek fel, hiszen az életet megélni...

Edit Szabó : Tenyeremben hordom Tenyeremben hordom az egész világot, ereimben sorsod, még ha nem is látod, kemény ötvözetben alkotott az ember, reményt körülöttem itt...

Edit Szabó : Őszi nosztalgia Mosolygós a nosztalgia, az ágak még virágoznak, virág nyílik folyó partján, vidám pár nézi ladikján. Áll a csónak, már nem...

Edit Szabó : Én még én vagyok. Magyar nyelv az én kedvencem, még sem nyújtom ki a nyelvem, hibát látok sok szövegben, szövegelni azért merek...

Edit Szabó : Vágyak az öbölben A magasból zúgó hangja halkan csobban a patakban, fehérsége úgy világít, felhők felett nap sugárzik. Fehér sziklák fent az...

Edit Szabó : Táguljon a világ Fekete fák nem egyformák, derekuk is meghajlott már, ifjan még az égig értek, vígan néztek szembe széllel. Tarka világ...

Edit Szabó : A hízelgő Folyópartján fehér nyárfa, bevillódzik nap sugára, csillognak még a levelek, az őszi szél beköszönget. Sárgul, barnul fa levele, lehullik és...

Edit Szabó : Postás bácsi volt Emlékszem még gyermekkorból, levél nem jött olyan sokszor, esemény volt postás jötte, asszonynépnek volt öröme. Postás bácsi, vállán táska,...

Edit Szabó : Almaszüret Kicsi a lány, már eléri almafának ágait, piroslóan csillog, fénylik, kosara is már teli. Örömében virul mosoly, beszélget az almával, bizony...

Edit Szabó : Ismerkedés a telefonnal Mikor is volt, már nem tudom, feltalálták a telefont, falon volt a készüléke, hangszóró a közepébe. Beleszól az ember...