-
Takács Mária
Írások
Egy utolsó könnycsepp… (Édesanyámnak)
és legördült megint az arcomon egy utolsó és fájdalmas könnycsepp mint azon a végső, bús alkonyon… hisz akkor lett minden törékenyebb ott voltam melletted, édesanyám...
Magamban hordom… (Édesapámnak)
elmúlt negyvennyolc év, mióta elmentél de a fájdalom még mindig nem tompult s a negyven év emléke, amit megéltél továbbra is eleven, meg nem fakult...
csak egy kapu…
csak egy kapu választott el mégis nagyon távol voltál virtuális öleléssel gondolatban átkaroltál hiányzik már nekem nagyon hogy végre megöleljelek de nem lehet, és csak...
A pórul járt fakopáncs
egy kicsi fakopáncs útnak indult éhes volt, hát ezért élelmet keresett lehet, talán egy kicsit csak izgult ez volt első útja, hogy felcseperedett kopácsolt itt-ott,...
Könnycsepp a sírodon
hatvanhat évig óvtál, féltettél bármit tettem, mindig megértettél veled voltam, vigyáztam álmodra és most könnyem hull árván sírodra 0
Elillant fények
csillogott, ameddig csak lehetett örömtől sírt, vagy éppen nevetett ha színpadra lépett, tombolt a nép keze alatt égett a zenegép hangja megrázta a betonfalat extázist...
Hogyha három kezem lenne… (mondóka)
egy kezemen öt ujjam van öt ujjamon öt köröm van két kezemen tíz ujjam van tíz ujjamon tíz köröm van de ha három kezem lenne...
Hoppon maradt Julcsa (mondóka)
állatkertben sétál Julcsa kezében a titok kulcsa mondták neki, zsiráf tudja felhők felett mi a furcsa mitől bárány a sok felhő hogyha a jó idő...
Mókus mama pihen
elfáradtam – szólt csendben mókus mama így hát ledőlt pihenni a pamlagra pajkos mókuskái körbe ugrálták gyere játszani, egyre kiabálták mókus mama nem szólt, nem...