-
Takácsné Tóth Márta
Írások
Nehéz eset
Szekrényajtóm tárva, nyitva: A nők örök dilemmája Ért utol ma reggel. Holnap megyünk esküvőre, A sok rokon kiöltözve, S nekem nincs egy rongyom! ...
Az álmok titka
Az álom lábujjhegyen érkezik, Nem fáradt, nem nehezíti el az út, Várod, mégsem hallod könnyű lépteit, Mert már elnyelt a bársony alagút. Varázsol: lebont régi...
Szent Iván-éj
Az esthajnalcsillag első sugara Bíborvörös párába, Színrabló bársonyba burkolja Az erdő zöld csendjén Megbúvó Szent Iván-éjt. Bebugyolálja hatalmát a fény, Pislán világol, nem...
Az útrakelőnek
A boldogság illékony, elsuhan, Könnyen elröppenő szitakötőszárny, Ám a fájdalom, bánat kőként zuhan, Közömbösség megfojt, az unalom árny. Idulj és fedezd fel a messzi távolt,...
Társkeresés
A szív zsong, mint mikor a méh rajzik, Jó érzés volt, hogy nekem udvarolt. Való volt, nem virtuális, plasztik, Éreztem illatát, ha hozzám hajolt. ...
Navigare necesse est
Jó sok rum lecsúszott tengerész-torkon, Mikor nekivágtak messzi vizeknek, Jó fogást várva, és hogy tart a horgony: A tépett hajón is haza siettek. Most sokan...